Medicina Pauperum. Szegények patikája. Kiadta Perliczi János Dániel Nógrád vármegye főorvosa 1740-ben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 49. (Balassagyarmat, 2005)
borban vagy timsós és bor köves vízbe főt füves zacskókat") alkalmaztak „meleg kötések" készítéséhez. Emplastrum: tapasz, flastrom. Nehéz fémsóknak és más anyagoknak viasszal, gyantával és terpentinnel való összeolvasztásával készített merev massza, amely megmelegítve képlékeny és a bőrre tapad. Confectio: a régi századokban az eltartásra szánt gyógyszerek nagy része cukorral (és mézzel) készült. A készítés módja és a termék konzisztenciája szerint ezen belül is többféle gyógyszerformát különböztettek meg (T. Pos.). Condita: „cukorral bécsinált szerek", Confecta saccharata: „cukorral bévonyott szerek", Conserva: „cukorral elegyített szerek". Az elektuárium (liktárium) is hasonló, növényi poroknak mézzel, cukorral, félsűrű kivonatokkal készített keveréke, lekvárszerű az állaga. Perliczinél ezekre a következő kifejezéseket találjuk: „czukorba vagy mézbe csinált ...", „czukorba és mézbe bé-csinált", „czukorba és mézbe bé-csinált gyümölcsök, liktáriumok és syrupok gyümölcsök", „mézbe czukorba csinált gyümölcsök", „confectum helyett való liktáriumok". Füstölő: füstölésre szolgáló edényben parázsra szórták a gyógyszert és a kívánt testrészre vagy testrészbe engedték a füstöt. Klistir: ma klistély (latinul: clysma) a végbélbeöntés neve. A XVIII. században a klistélyhez szükséges növényeket leves formára főzték, amelyhez só (izotónia), olajos és nyákos anyagok mint bevonószerek (mályva gyökér, árpakása, méz, olaj, cukor, tojássárgája) is hozzá tartoztak. A beöntéshez szükséges eszközt a „csütskéket" és a hozzá való hólyagot (sertés húgyhólyagot) javasolja mindenkor készletben tartani. Tobak: finom por orrba való szippantásra. Por: elporított anyagok vagy azok keveréke, latinul: pulvis. Könnyen eltartható, sokféle formában felhasználható. Perliczinél nagyjelentőségű a „paraszt bezoár por" használata, pontos receptjét is megadja. Maga a bezoár mint anyag különféle kérődzők (bezoárkecske) gyomrában keletkező emészteden anyagokból összeállt golyószerű képződmény. Ritka és drága volt, nagy gyógyerőt tulajdonítottak neki. Mesterséges előállításaként szolgáltak a különféle „pulvis bezoardicus" előiratok. Species: aprított növényi drogok keveréke, amelyeket vízben/borban/tejben főzve használtak. A felsoroltak jól ismertek a korabeli gyógyszerkönyvekben: Species aperitivae (has lágyító decoctumra való species, T. Pos.), Species 35