Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

Előszó

Előszó Az 1687. esztendőben a Zichy család hitbizományává alakított divényi uradalom a hajdani Nógrád vármegyében, töredék részben Hont vármegyében húzódott. Az egykori uradalom döntő hányada napjainkban a Szlovák Köztársasághoz tartozik. A szlovák területen a Mária Terézia-féle úrbérrendezés idején, vagyis a XVIII. század alkonyán a Zichyek birtoka az 1000-2000 jobbággyal rendelkező kisebb nagybirtokok körébe tartozott az Aspremont, a Königsegh, a Windischgrätz, a Koháry, a Szirmay vagy a Pálffy földesurak uradalmaival együtt, miközben Esterházy Miklós földbirtoka volt a legnépesebb, ahol 9000 jobbágy élt.

1 Noha a tágabban értelmezett térséget tekintve a divényi uradalom nem számított a legjelentősebbnek, mégis ezt a birtokot Nógrád vármegye, sőt a Zichy család szemszögéből is nem túlzás a legmeghatározóbbnak nevezni. A Zichyeknek ekkortájt ugyanis az 1660 jobbágyot adó Nógrád vármegyei uradalmon kívül a Dunántúlon voltak birtokaik, ahol a divényi uradalmat bíró Zichy Ferencnek 578, Zichy Istvánnak 1121 és Zichy János örököseinek 837 jobbágya dolgozott.

2 Ugyanekkor Nógrád vármegye telki állományhoz tartozó szántóinak 28%át, rétjeinek 32%-át írták a divényi uradalomhoz.

3 A Zichy-birtok Nógrád vármegyei kitüntetett szerepére utal továbbá az is, hogy 1741-ben a vármegyei nemességre kirótt hozzájárulás 14,31%-át fizette az akkori senior, Zichy I. Imre, s a divényi központú birtokára 2114 Vi dicát róttak, míg a nagyságrendben utána következő egy-egy egyházi és világi birtokosra csupán alig több mint 800 dicát.

4 A magyar nagybirtokoknak sok funkciót kellett betölteniük: a gazdasági, birtokgazdálkodási feladatok mellett közigazgatási, kulturális és katonai teendőket is elláttak. A gazdaság tehát csak egy részét képezte az uradalmak tevékenységének, mégis ez a szelete is számos kérdést vet fel, melyek közül a jelen írás arra szorítkozik, hogy bemutassa a divényi uradalom gazdálkodását a hitbizomány első száz évében különös tekintettel arra az időszakra, amikor a birtok ténylegesen is a Zichy földesurak kezelésében volt. A gazdálkodás szó itt két értelemben is állhat, egyfelől utalhat az uradalomban folyó termelésre, másfelől jelentheti azt a tevékenységet, amely az uradalom pénz- és természetbeni javainak, nem utolsósorban a rendelkezésre álló munkaerőnek a felhasználására irányult. i Spiesz, 1982. 320-321. 2 Felhő, 1970. 444-445.; A divényi uradalomra vonatkozó adatok a következőekben is: Magyar Országos Levéltár (MOL), Filmtár (X. szekció) 4177, 4178, 4180, 4191, 4192, 4193, 4194, 4195, 4196, 4197: Mária Terézia-féle úrbéri összeírások. Az X. szekció (továbbiakban X.) esetében mindenütt a mikrofilmek dobozszámát adtuk meg. 3 Belitzky, 1973. 248. 4 Pálmány, 1985. 22-24. 7