Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

III. A mezőgazdasági termelés az uradalom területén - III. 1. A parasztság mezőgazdasági termelése - III. 1. c. Az uradalom népének mezőgazdasági termelése

korlátozást nem a házasságkötési életkor kitolódásával, hanem a házas termékenység korlátozásával érhették el.

92 Noha Nógrád vármegye abban a régióban terült el, amelyet 1787-1843 között országos szinten a házasságkötési életkor kitolódása, s a születéskorlátozás következtében a legcsekélyebb népességnövekedés jellemzett, mégis ezeknek a demográfiai jelenségeknek a korábbi megjelenését eddig nem bizonyították.

93 Erre vonatkozó kutatás híján meg kell állapítani, hogy az 1759. évi, gazdasági célból létrehozott úrbéri összeírás megbízható adatokat közöl-e a demográfiai jellemzőket illetően. A kérdés a felsőludányi anyakönyveknek és az említett úrbéri összeírásnak az összevetésével eldönthető.

94 A felsőludányi birtokrész területén a 15 éves kort el nem ért gyermekekről elmondható, hogy az 1759-es úrbéri összeírásig 56 fiú született, akik közül az összeírásba 36 fő került. A fennmaradó 20 fiúból 18 biztosan tudni lehet, hogy még 15 éves kora előtt, vagyis az összeírás elkészülte előtt meghalt, kettő neve azonban nem található a halotti anyakönyvben. Ennek oka az is lehet, hogy a forrásban néhány név olvashatatlanul elhalványult. Az összeírásban szereplő 36 fiú 58%-ának mondták be helyesen az életkorát, a többiek szülei viszont egy, legföljebb két évet tévedtek, ezzel a pontatlansággal azonban számolhatunk a 23 évvel korábban készült forrás esetében is.95 Az 1759. évi összeírásba gyakorlatilag minden gyermek bekerült, így mindent figyelembe véve a forrás hiányosságaiból nem következhet a 15 év alatti gyermekek számának ilyen nagyarányú csökkenése. Úgy tűnik tehát, hogy a XVIII. század végét jellemző demográfiai jelenségek már a század közepén megjelenhettek a divényi uradalom területén. III. 1. c. Az uradalom népének mezőgazdasági termelése Az uradalom szántóterülete 1736 és 1771 között 16%-kal növekedett, ami a korabeli viszonyokhoz képest nem számított hatalmas növekedésnek, mivel az országban 1720-1760 között a földművelés területe öt-, hatszorosára gyarapodott.

96 E rossz mezőgazdasági adottságú vidéken a szántók kiterjesztése korlátokba ütközött. A divényi uradalomban éppúgy, mint máshol, szántónak elő92 A XVIII. század végén Andorka az ormánsági Besencén kimutatta, hogy a korabeli népesség is élt a gyermekszám korlátozásával. Az okot a rossz anyagi körülmények, az elszegényedés tényében vélte megtalálni. (Andorka, 1970. 77-82.) A divényi uradalom nagycsaládjai, ahol a születéskorlátozás jelei megfigyelhetők, azonban relatíve vagyonos réteget alkottak. A probléma megoldását éppen Andorka adja, aki a gazdaságdemográfia-társadalomdemográfia kérdéséről szólva kiemelte, hogy a gazdasági hatások mellett a társadalmi normáknak is döntő hatása lehet a népesedési viszonyokra. (Andorka, 1995.13.) 9

3 Nógrádra vonatkozó adatok: Vörös, 1983. 483. 94 NML XV. S15. 649. tek.,. Ludányhalászi anyakönyvek 95 A gyermekek életkorának vélhetően szándékos torzítását feltételezték a Batthyány-uradalom 17. századi urbáriumainak vizsgálata során: Zimányi-J. Újváry, 2002. 473-475. * Szabó, 1960.140. 50