Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)
III. A mezőgazdasági termelés az uradalom területén
III. Mezőgazdasági termelés az uradalom területén A Zichyek Nógrád vármegyében elterülő birtokán a mezőgazdasági területeket termelési szempontból szintén két részre bonthatjuk, mégpedig a földesúri és paraszti használatban lévő földekre. A koraújkori Magyarországon még a XVI. századi, XVII. század eleji agrárkonjunktúra idején is viszonylag szűk keretek között működtek a földesúri kezelésű majorságok. A magyar uradalmak bevételei között mindvégig döntő súlya maradt a jobbágyok pénz- és természetbeni szolgáltatásainak, valamint a kisebb királyi haszonvételeknek: a kocsmáitatásnak, a mészárszéktartásnak, a malomjognak, a halászati jognak, a rév- és vámjognak... 50 Mégis a XVIII. században a dunántúli területek majorsága felértékelődött az osztrák piac felvevő erejének hatására, miközben az osztrák tartományoktól távolabb elterülő vidékeken a belső kereslet korlátozott volta, valamint a szállítás költségnövelő tényezője gátolta a földesúri kezelésben lévő majorságok kiszélesítését. 51 A Zichy család Nógrád vármegyében elterülő hatalmas birtokán a majorsági és paraszti kezelésű mezőgazdasági területek nagyságát forrás híján nem tudjuk egy esztendőben összehasonlítani, hiszen erre vonatkozóan nem készült uradalmi összeírás, sőt a II. József által elrendelt kataszteri fölmérés sem maradt fönn a Nógrád vármegyei ellenállás következtében. Tehetünk azonban kísérletet arra, hogy az 1765. évi majorsági földekre vonatkozó adatokat összevetjük az 1770-1771-ben készült úrbéri összeírásban szereplő, paraszti művelésben lévő földterületek értékeivel. 52 A számítás előtt azonban megjegyzendő, hogy a paraszti gazdaságokhoz tartozó földekkel ellentétben az allodiatúra esetében a tényleges terület ismertetése helyett csupán a szántókba vetett mag és a réteken megtermett széna mennyiségét adták meg. A majorsági szántókkal kapcsolatosan a pozsonyi mérő az uradalom forrásában űrmértéknek számított, nem feltétlenül lehetett azonos a területmértékkel, bár a XVII. század elején Nógrád vármegyében megjelent területmértékként a pozsonyi mérő, s akkor azt a területet jelentette, amennyibe egy mérő vetőmagot el tudtak vetni. 53 A rétek kiterjedését is csak közvetett módon tudjuk kiszámítani. A szekérmennyiség is szolgálhatott területmértékként, egy pozsonyi mérő 0,5-0,75 szekér rétterületet jelenthetett. 54 A divényi uradalomban az 1765. évi első kaszáláskor 33 szekér szénát gyűjtöttek so Szabó, 1948.161-165., 176. 51 Kosáry, 2001. 50-51. 52 MOL P 707. 422. 257. 24. Számadás 1765-ből; MOL X. 4177,4178,4180,4191,4192,4193, 4194,4195,4196,4197: Mária Terézia-féle úrbéri összeírások 53 Bogdán, 1990. 380. 54 Bogdán, 1990. 398. 38
