Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

VI. A divényi uradalom gazdálkodása - VI. 2. A divényi uradalom pénzmozgásai (1687-1787) - VI. 2. b. Az uradalom működési költségei

hoz tartozó épületek értékét. A leltár nem tartalmazta valamennyi, az uradalom által korábban építtetett, javíttatott épületeket, de a jelentős épületvagyon nagysága kitűnik ebből a forrásból is. Az uradalom épületeinek összértéke ekkor 3646 forint volt, amelynek 78%-a a ser- és pálinkafőzés helye vagy pedig kocsma, vendégfogadó volt.

542 Az uradalom gazdasági életében 1743-ig nem jelentett komoly tényezőt a felszerelésekre költött pénz, amely csak néhány esztendőben haladta meg az 50 forintos értéket. Az is kimutatható, hogy a felszerelésekre adott összegek nagyobb részét a majorsági földműveléssel, állattartással, s nem utolsósorban az itallal kapcsolatos kiadások tették ki, némely esztendőben pedig a malomfelszerelés aránya is magas volt.

543 A felszerelések és az épületkiadások szerkezete tehát nagyban hasonlított egymásra. (III. 1. e. 2., VI. 31. 2. d. táblázatok) 542 A divényi épületek közül a sóházat 455,42 forintra, a sótiszt épületét 171,95 forintra, a mérőházat 18,45 forintra, a serfőzőházat 21 forintra, az új mészárszéket 40,55 forintra, a majorbéli zsúppal fedett színt 18,75 forintra becsülték. A Vámosfalván újonnan épült vendégházat és mészárszéket 101,35 forintra taksálták, miközben a lónyabányai vendégfogadót 16 forintra, a balassagyarmatit 2599,75 forintra, a zsélyi ser- és pálinkafőzőházat 123 forintra, az új zahorai téglakemencét 80 forintra értékelték. (MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 182. et A. A divényi uradalom kezelésére vonatkozó iratok, Inventarium 1746.) 543 A földműveléshez szükséges eszközök nagy részét az ekék alkották, amelyeket szinte minden évben vásároltak. 1716-ban fa ekét, míg 1714-től kerekes ekéket említettek. Az uradalmi majorban 1714 táján borona is lehetett, hiszen akkor vettek hozzá szegeket. Az 1716. évi kétnyelű kés, vagyis metszőolló és egy kacor beszerzése már a szőlőművelésre utal, ezen kívül 1734-ben is sor került metszőolló vásárlására. A különféle eszközök beszerzésének ideje vagy a tavaszi, vagy pedig az őszi szántást megelőző hónapokra tehető. A pénzkiadásokból nem, de a gerendaszeg felhasználásából kitűnik, hogy 1721 táján komló- és gabonatároló ládákhoz 200 gerendaszeget adtak ki. Az uradalom állatai közül lóra és ökörre való felszerelésekért fizettek ki pénzt több esztendőben. A lószerszámok beszerzésére 1687, 1730, 1738 táján került sor, de ezekből is látszik, hogy az uradalom nem igás-, hanem hátaslovakat tartott a számos helyre küldött hajdúk részére. Az igásökrökre való felszerelést a Rákóczi-szabadságharc után az 1710-es években vásárolták, majd a vizsgált korszak vége felé inkább az illési majorban tartott hízóökrök számára vettek köteleket. A juhászattal kapcsolatos felszerelések elsősorban a juhtej feldolgozásához kellettek, ilyen volt a borjúgyomor, amely a tej oltását szolgálta, illetve szintén itt említhetőek meg a tej szűrésére, a sajt lefedésére szánt lenből készült szövetek. A konyhai felszerelések között a juhászok rézüstjeiről, a juhsajt készítéséhez szükséges edényekről is tudomást szerezhetünk. A juhoknak kolompokat is vásároltak, 1717-ben hármat, 1722-ben pedig kettőt. Gyakran került sor 1714-től fogva szekerek, szekértartozékok (pl. ostor, láncok, kerekek) vételére is ugyanúgy, mint a kerekek javítására, vasalására. Az újonnan érkezett üveghutásnak szánt 1688. évi szekérvásárlást követően a szekerek általában a divényi majorba kerültek, jóllehet egy kivétel ismert: 1734-ben az illési major szekeréhez vásároltak két kocsikereket. Az uradalom halászhálót is beszerzett négy esztendőben. A fegyvereket az uradalmi vadászok használták, erről az 1716-os és az 1730-as évekből adtak hírt, az utóbbi évben részletesen is ismert egy korabeli vadász felszerelése, amely vadászkürtből, madárfogáshoz való hálóból és puskából állt. 215