Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

VI. A divényi uradalom gazdálkodása - VI. 2. A divényi uradalom pénzmozgásai (1687-1787) - VI. 2. b. Az uradalom működési költségei

nagyobb számban, de évente 6 állatnál sohasem többet, senkinek sem járt viszont szarvasmarha konvencióba. A tejtermékekből, azon belül is a vajból a tiszttartónak, a kulcsárnak, a majorosnak, a béresnek, a kondásnak s nem utolsósorban a tehénpásztornak utaltak ki 1715-ben 280 iccényit, 1734 után pedig 20-28 iccényit. Az 1714-1731 közötti időszakban évente összességében 100-400 fontnyi mennyiségben került sajt az előbb felsoroltaknak és a juhászoknak az asztalára. (VI. 20. 2. c, VI. 21. 2. c. táblázatok) Csupán 1734-ben mutatható ki, hogy egy bőrt adtak a hajdúknak. (VI. 19. 2. b. táblázat) A szeszes italok közül 1716-tól 1743-ig 6-20 cseber bort mértek ki elsősorban a tiszttartónak, de egy-egy évben az ispánnak és két hajdúnak, illetve munkadíj fejében a molnároknak, kaszásoknak. (VI. 25. 2. c. táblázat) A Rákóczi-szabadságharc után 12-36 cseber sört kaptak az uradalmi alkalmazottak, s a különféle munkákért díjazottak, amelynek nagy része a tiszttartót illette, a kulcsárok a korszak végén részesülhettek néhány cseberrel, a vadász pedig 1730-ban, s a mezőgazdasági (pl. cséplés, aratás) vagy egyéb (pl. pintérmunka, tetőfedés) feladatokat elvégzők ittak meg elenyésző mennyiséget. (VI. 26. 2. c. táblázat) A pálinkából 1716-1738 között évente legföljebb 32 csebernyit fordítottak a fizetések és munkadíjak természetbeni részére. Az uradalmi alkalmazottak közül néhány évben a tiszttartóhoz és a vadászhoz került némi pálinka, az összes többit pedig munkájuk elvégzéséért kapták az uradalomnak dolgozók. (VI. 27. 2. c. táblázat) A borseprő felét általában a serfőzőnek adták. (VI. 28. 2. b. táblázat) Az uradalmi források nem teszik lehetővé, hogy a fenti természetbeni fizetésen kívüli juttatásokat feltérképezhessük, például nem ismert, hogy az uradalom szolgálatában állók kaptak-e tűzifát, szántót, rétet, lakhatást. Egyes utalások arra engednek következtetni, hogy a tiszttartó a hajdúkkal a divényi kastélyban lakott, míg az uradalmi központban a majorosék a majorházban, a juhászok pedig a juhászkunyhóban éltek. Más uradalmakban viszont, például a csongrád-vásárhelyi uradalom hódmezővásárhelyi központjában, a gazdasági épületek mellett számos olyan épület állt, amelyek az irányító és rendészeti tevékenységet ellátók lakhelyéül szolgált.

529 A divényi uradalomban van azonban példa arra is, hogy uradalmi alkalmazottak telket s vetőmagot kaptak uruktól, így jutott a divényi pálinkafőző 1731-ben telekhez és 140 kila rozshoz. (8. térkép) Az 1743-as évet követően kevésbé ismert az uradalom által fizetettek munkaköre és juttatása. A zár

gondnokság idején változott a központi tisztviselők összetétele. Az 1750-es években, amikor az uradalmat Balassa Pál bérelte, a divényi birtokigazgatás élére Balassa plenipotentariusa, Majerszky Pál került számvevői minőségben.

530 Majerszky feladata a bérlemény működésének gazdasági felügyelete lehetett, de a teljes hatalommal felruházott plenipotentarius valószínűen a Balassa-féle kékkői uradalom és a bérelt divényi birtok gazdaságának összehangolását is egyaránt szolgálhatta. 529 Herczeg, 1998. 530 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 185. et F. Balassa Pál zálogosítása 1750-1757. 108. o. 208