Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

V. Kereskedelem - V. 2. Az uradalmi kereskedelem - V. 2. d. Az uradalom piacai

úri igényeket elégítette ki a rádi lovak vásárlása, császármadarak és őzek beszerzése Trencsény vagy Zólyom vármegyéből, sőt ide sorolható a breznóbányai sajt vétele is.

442 A szeszes italok beszerzési helyei közül is bemutatható néhány. A bor elsősorban a szőlészet számára alkalmasabb Kékkői járásbeli településekről vagy a Divényhez közelebbi helységekből érkezett, amelyeknek a nagy része egyébként a birtok részét képezte. Heves és Borsod vármegye borvidékeiről is szívesen szállítottak bort az uradalom kocsmáiba, sőt egyszer-egyszer Tolnából, Trencsényből is. A pálinka beszerzése azonban kizárólag az uradalom területén lévő Balassagyarmatra, Divényre, Illésire és Lónyabányára korlátozódott.

443 Az uradalom a gabonáját, szénáját, de akár az aszalt szilváját is főként a divényi központ közelében elterülő településeken értékesítette a termények beszerzéséhez hasonlóan. A búzát és a kétszerest az uradalomtól északabbra elterülő Zólyom vármegyei településekre vitték eladni. Az uradalmi gabonaeladás uradalmon kívüli piaca kezdetben a Zólyom vármegyei Besztercebánya lehetett, hiszen ott fizettek néhány forintot a gabonaraktározásért, illetve a vásárbíráknak adtak helypénzt az 1690-es években, de 1687-1723 között kimutatható maga az uradalmi gabonaértékesítés is.

444 442 itt említhető meg Budalehota (1717, 2 ökör; 1729, sertések), Lónyabánya (1715, 2 pár ökör és 4 tehén), Rózsalehota (33 juh a majorba), Szentpéter (1728, 2 ökör; 1735, 22 ökör), Zsély (1734, 1 pár ökör), Losonc (1729, 2 ökör; 1735, 8 fiatal igás ökör; 1738, 1 pár ökör). Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a divényi uradalmon kívülről is hoztak be állatokat, így Rimaszombatról 1714-ben 4 ökröt, 1725-ben bikát, Vácról 1717-ben juhokat és Gömör vármegyéből 1730-ban 1 bikát is. Rádról reprezentáláshoz 6 lovat vettek 1718-ban. Breznóbányáról 18 edényben sajtot vitettek Oroszvárra 1723-ban. Zólyom vármegyéből 1728-ban uradalmi szabadosokkal császármadarakat küldtek szintén Oroszvárra, 1743-ban őzeket is, Trencsén vármegyéből pedig ugyanekkor őzeket. 443 Az uradalomhoz tartozó települések közül bort vásároltak Alsóesztergályról (1735), Balassagyarmatról (1734-1743), Kotmanlehotáról (1728), Lónyabányáról (1717, 1729), Losoncról (1716-1717, 1727-1728, 1735), Divényből (1719), Felsősztregováról (1714, 1715,1717,1718,1721,1725-1726,1728), Óvárról (1734), Székről (1735), Szklabonyáról (1735), Terjénről (1728), Vámosfalvárói (1717), Zsélyről (1734,1735). Nemritkán azonban bor érkezett az uradalomba a határain túli területekről is, például Gyöngyösről (1715, 1719, 1725, 1727-1728, 1730, 1735), Patáról (1726), Allácsról (1727), Kékkőről (1714), Kelecsényről (1725), Keszihelyről (1714), Kispatakról (1718), Miskolcról (1723), Noszvajról (1730), Palojtárói (1714,1718,1721,1728), Szügyről (1721), Tolnából (1743), Trencsénből (1726,1729), Vadkertről (1735) és Zelenyéről (1719). A pálinka beszerzése esetében csak a következő négy település neve ismert: Balassagyarmat (1738, 1743), Divény (1738), Illési (1743) és Lónyabánya (1728). 444 Az uradalom által eladott terményeket egyfelől az uradalom területén értékesítették, példának okáért magában az uradalmi központban, Divényben (1711-1713, széna; 1717, komló; 1729, búza és rozs) vagy Gergelyfalván (1718, zab), Lónyabányán (1719, búza), Lesten (1734, rozs), Vámosfalván (1718, zab, aszalt szilva; 1719, zab), Szinóbányán (1719, rozs). Más települések piacára ugyancsak vittek az uradalom által megtermelt gabonából, például búzát Gyetvára (1718), Liesztócra (1718), Szebekre (1719), kétszerest pedig a Zólyom vármegyei Dubranicára és Becsovára (1718). 168