Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

V. Kereskedelem

V. A kereskedelem Az uradalmak területén folyó kereskedelmet több tényező is meghatározhatta. A kínálati oldalt megszabhatta például a nagybirtok népessége, illetve az uradalom által előállított mezőgazdasági, ipari termékek összetétele, valamint azoknak mennyiségi, minőségi jellemzői, amelyet már az előzőekben tárgyaltunk. A kereslet szempontjából fontosnak tartható az uradalom határain vagy a birtok keretén belül, továbbá az azokon kívül jelentkező igény az uradalom vagy annak népessége által előállított termékek iránt, így témánk szempontjából a piaclehetőségek milyensége igényel behatóbb elemzést. A keresletet, a piaclehetőségeket vizsgálva mindenképpen elemezni szükséges az uradalom területén fekvő vagy ahhoz közeli városok lakosainak számát, az uradalomnak, illetve az azt körülvevő területnek a népsűrűségét, árufelvevő képességét, továbbá a kereskedelmi útvonalakhoz való viszonyát. A történelmi Magyarországon a korszakban a legkiválóbb feltételei mindezek alapján a nagymartom kerületnek lehettek. A Bécshez, Pozsonyhoz közel elterülő, több szabad királyi várossal, mezővárossal rendelkező, fejlett úthálózata területen csak a két legnagyobb város, vagyis Sopron és Bécsújhely becsült lakosságszáma már a XVII. században is meghaladta a 4-5000, illetve a 3-4000 főt. A népsűrűség a falvakban is magas lehetett, hiszen a török háborúk kevésbé tizedelték meg a vidék népességét, sőt a lakosságszám a XVIII. század folyamán még tovább is emelkedett.

395 Mindezekhez más tényezők is járulhattak. A Zichyek óbudai uradalmának három mezővárosában, vagyis Óbudán, Szentendrén, Zsámbokon, tehát a XVIII. század folyamán az országos átlagnál gyorsabban fejlődő területen például a kézművesipar erőteljes fellendülésének hátterében a hazai viszonyoknak megfelelő gyors népességnövekedés mellett az ezen a tájon állomásozó nagy létszámú katonaságból és a földesúri udvartartásból következő kereslet, valamint a Duna mint a szállítás fontos útvonala állt.

396 A divényi uradalom területén 1736-1812 között a gazdák száma csaknem megduplázódott, ami tükrözi a népesség lendületes növekedését.

397 Az anyagi javait és emberállományát tekintve a XVIII. század előtt jelentős hadi károkat szenvedett vármegyében az Ipolytól délre elterülő, korábban elnéptelenedett területekre vándoroltak a Nógrád vármegye északi, túlnépesedett, földhiányos területeiről és az északi vármegyékből. Mindennek hatására a vármegye déli ré395 Zimányi, 1972. 5-46. 396 Gál, 1984. 90. 397 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 183. No. 12. urbarialis conscriptio, 1736.; MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 184. No. 18. urbarialis conscriptio, 1812. 140