Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

IV. Az uradalom ipari termelése és bányászata - IV. 3. Az uradalom bányászata

tősen szerény összeget kapott, bányaispánnak nevezték. Nem dönthető azonban el a forrás alapján, hogy a bányaispán mely bányához kötődött.

393 Egy 1788-ban kelt rendelet értelmében a bányászat joga a földbirtokosoké volt, akik a bányákat az 1830-as évekig általában bérlőknek engedték át, s csak azt követően vették vissza saját kezelésbe. Nagyobb földesúri kezelésű bányászat viszont csak ott tudott kialakulni, ahol a termeléshez szükséges nagyobb tőkét elő tudták állítani, mint például az Esterházyak tatai, gesztesi uradalmában.

394 A divényi uradalom területén azonban nem beszélhetünk jelentősnek mondható bányászatról, s mindezek miatt nem is alakult ki bányászatra épülő nehézipar a divényi uradalomban. a» MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 273. No. 4. Az 1783. évi fizetési lajstrom 394 Ruzsás, 1983. 406-407. 139