Nógrád megye közigazgatási és területi változásai 1872–2005 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 47. (Salgótarján, 2005)

NÓGRÁD MEGYE KÖZIGAZGATÁSI ÉS TERÜLETI VÁLTOZÁSAI (1872-2005) - B, Közigazgatási változások 1872-1920-ig, a trianoni békeszerződés életbeléptetéséig

213. Luczin község nevét a törvényhatóság 8428-1904. 237. jkv. sz. véghatározatában Luczényra óhajtotta átváltoztatni, jelenleg azonban tekintettel arra, hogy a község ősi neve egyszerűen Lucza volt, a Luczaháza hozatik javaslatba. 214. Megyer község nevének Nógrádmegyerre való átváltoztatásához a törvényhatóság hozzájárul. 215. Mihály-Gerge egy szóban írva Mihálygerge néven állapítandó meg. 216. Nagy-Gécz nevének Magyargéczre való átváltoztatásához a törvényhatóság hozzájárul. E községben a Karpegécz puszta neve törzskönyvelendő. 217. Nagy-Zellő község nevének Felsőzellőre való átváltoztatásához a törvényhatóság hozzájárul, mert miután Kis-Zellő (lásd 209. a.) neve Alsózellőre változtatandó meg, kívánatos, hogy e község összetartózandósága nevükben innentúl is kifejezésre juttassék. 218. Nagyszécsény nagyközség nevét az orsz. közs. törzskönyvbizottság érintetlenül kívánta hagyni. A község azonban külön kérvényt nyújtott be az iránt, hogy neve ismét a régi Szécsény névben állapítassék meg. A nagyközség neve mindenkor Szécsény volt. E néven szerepel ezen történeti eseményekben gazdag múltú község a legrégibb okmányokon is. Csupán az 1899. évben kérelmezte a nagyközség, hogy megkülönböztetésül a Sopron- és Vasvármegyék területén levő Szécsén községektől, neve mellé a Nagy jelzőt felvehesse s így nevét Nagy-Szécsénynek írhassa. A belügyi m. kir. minister úr 126.893-1899. sz. alatt kelt leiratában azonban a község nevét Nagyszécsényben állapította meg. Ezen alakjában azonban a nagyközség neve egészen elfedi a nagyközség eredeti nevét s így a nagyközség, hogy a történelmi Szécsény neve jellegéből kivetkőztetve ne maradjon, kérelmezte, hogy nevét ne kelljen egy szóban írva használnia. A belügyi m. kir. minister úr fentebb már hivatkozott leiratában kilátásba helyezte, hogy az 1898. évi IV. t.-cz. végrehajtása alkalmával a nagyközség kérelmét méltányló figyelembe fogja venni. Tekintve tehát, hogy a nagyközség Nógrád vármegyének földrajzi központja lévén, már évszázadok óta igen forgalmas és közismert mezőváros volt s így eredeti Szécsény néven igen gyakran fordul meg a történelmi kútfőkben. De ezen nagyközség hazánk történetében is emlékezetes helyet képez, amennyiben II. Rákóczy Ferencz fejedelem 1705. évi híres országgyűlését Szécsény mezővárosában tartotta meg. A történelmi hagyományoktól való legmerevebb elzárkózás s a lakosság, de úgy a vármegye egész közönségének a nemzeti hagyományokhoz ragaszkodó érzületének figyelmen kívül hagyása volna tehát az, hogy e nagyközségnek - melynek falai között éppen a folyó 1905. évben fogja a vármegye megünnepelni az 1705. évi emlékezetes országgyűlés évfordulóját - ősi fényes nevének használatától az elmodernizált Nagyszécsény elnevezés további meghagyásával elüttetnék. Ezért a törvényhatóság ezúttal kifejezetten kéri a m. kir. belügyminister urat, hogy az 1898. évi IV. t.-cz.-en alapuló jogánál fogva - minthogy Nagyszécsény nevet a község éppen a törvény rendelkezései folytán nem használhat - a Szécsény ősi nevet a nagyközségnek visszaadni kegyeskedjék. 219. Nógrád-Ludány község nevét a község Nógrádludányban kívánta meghagyni. Tekintettel azonban arra, hogy e község nevénél jelző felvétele az