Nógrád megye közigazgatási és területi változásai 1872–2005 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 47. (Salgótarján, 2005)

NÓGRÁD MEGYE KÖZIGAZGATÁSI ÉS TERÜLETI VÁLTOZÁSAI (1872-2005) - B, Közigazgatási változások 1872-1920-ig, a trianoni békeszerződés életbeléptetéséig

sz. véghatározatában, de különösen a községek képviselőtestületei által hangoztatott kívánalmaknak figyelembe vételével a községi nevek rendezésére és az egyes lakott helyek törzskönyvelésére vonatkozó részletes javaslatát az országos községi törzskönyvbizottság útján a belügyi m. kir. minister úrhoz az alábbiakban felterjeszti. A kisebb jelentőségüknél fogva nem törzskönyvelendő s az alábbi részletezésnél fel nem sorolt helyneveknek a községek képviselőtestületei által javaslatba hozott megállapításához a törvényhatósági bizottság minden külön észrevétel nélkül hozzájárul. Az egyes községi neveknek az 1898. évi IV. t.-cz. értelmében való megállapítását s a jelentősebb helynevek törzskönyvelését illetőleg a törvényhatósági bizottság a következőket hozza javaslatba: I. A központi járás: 1. Alsó-Esztergály község neve, egyszóba írva Alsóesztergály s hasonlókép 2. Bakó község neve Bakó. 3. Balassa-Gyarmat nagyközség neve Balassagyarmat maradhat. Ezen községben az Illési puszta és a Nyires puszták nevei lennének jelentőségüknél fogva törzskönyvelendők. 4. Csesztve községre nézve az országos községi törzskönyvbizottság a Nyirescsesztve nevet hozta javaslatba, a törvényhatósági bizottság azonban a maga részéről szintén a község azon kívánságához csatlakozik, hogy a község neve változatlanul meghagyassék, mert a község a vármegye egyik történelmi nevezetességű családjának, a Madách családnak évtizedeken keresztül képezi birtokát, több történelmi jelentőségű esemény színhelye volt (lásd Mocsáry Nógrádvármegye monographiáját) s több azonos nevű község az országban amúgy sincsen, a Nyires jelző pedig már azért sem volna alkalmas, mert a Nyires puszta nem a községhez, hanem Balassagyarmat nagyközséghez tartozik. E községben törzskönyvelendő a Galiba puszta lenne (nagyobb földbirtokos fajkutyászat). 5. Csitár község neve változtatást nem igényel. Törzskönyvelendő a Gárdonypuszta lenne (uradalmi központ, szeszgyár). 6. Debercsény 7. Dejtár 8. Ebeczk 9. Felső-Esztergály községek nevei - az utóbbi egy szóba írva mint Felsőesztergály - meghagyandók. 10. Haláp község nevét az országos közs. törzskönyvbizottság Nagyhalápra kívánná megváltoztatni. Tekintettel azonban arra, hogy a község a zalavármegyei Halápnál jóval kisebb s hogy a nagyon gyakori jelzők szerencsésen elkerülhetők a község földrajzi fekvéséből vett vonatkozással, a törvényhatósági bizottság a maga részéről Cserháthaláp nevet hozza javaslatba. 11. Herencsény