Nógrád megye közigazgatási és területi változásai 1872–2005 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 47. (Salgótarján, 2005)

NÓGRÁD MEGYE KÖZIGAZGATÁSI ÉS TERÜLETI VÁLTOZÁSAI (1872-2005) - B, Közigazgatási változások 1872-1920-ig, a trianoni békeszerződés életbeléptetéséig

Csoport száma Járás neve Csoport száma Járás neve II. 1. Galsa VII. 1. Ragyolcz 2. Fülek Kovácsi 2. Fülek Püspöki 3. Fülek Kelecsény 3. Csákányháza 4. Perse 4. Somosujfalu 5. Ipoly Nyitra 5. Somoskő 6. Sávoly VIII. 1. Homok Terenne 7. 8. Bolgárom Korlát 2. 3. Mátra Szele Mátra Nóvák III. 1. Pincz 4. Kazár 2. Nagy Darócz 5. Nemti 3. Ipoly Bolyk IX. 1. Czered 4, Kálnó és Garáb IX. 2. Hidegkút IV. 1. Poltár 3. ÓBást 2. Berzencze 4. Vecseklő 3. Zelene 5. Barna 4. Sós Lehota 6. Pogony 5. Cseh Brezó X. 1. Kis Terenne V. 1. Rónya 2. Vizslás 2. Uhorszka 3. Andrásfalva 3. Hradistya 4. Alsó és Felső Pálfalva 4. Korna 5. Baglyas Allya 5. f. Bisztricska Ozdin XI. 1. Lapujtő és Baksaháza u. Bisztricska Ozdin 2. Karancs Berény VI. 1. Szino Bánya 3. Karancs Apátfalva 2. Turicska 4. Karancs Allya 3. Mlágyo XII. 1. 2. Zagyva és Zagyva-róna} B, Közigazgatási változások 1872-1920-ig, a trianoni békeszerződés életbeléptetéséig Az 1871. évi, majd az 1886. évi községi törvények - mint ahogyan említettük megszüntették a települések mezővárosi rangját, nagyközségek vagy kisközségek lettek. Számos település ezt sérelmesnek tartotta s egyszerűen „nem" hajtották végre az 1871-es rendelkezéseket. Ezt jól jellemzi Szécsény esete is, ahol a legnagyobb sértésnek tartották, hogy a településüket egyszerűen csak nagyközségnek nevezték, amikor ők mindig (1334 óta) városiak voltak. Mutatja egy anekdota is, miszerint a „konflis az 1896-ban megnyíló vasútállomásra érkező