Nógrád megye közigazgatási és területi változásai 1872–2005 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 47. (Salgótarján, 2005)
NÓGRÁD MEGYE KÖZIGAZGATÁSI ÉS TERÜLETI VÁLTOZÁSAI (1872-2005) - A, Nógrád megye kialakulása és közigazgatási változásai 1872-ig
Az 1663-1685 közötti harcokban Nógrád vármegye déli része Nógrád várával újból a töröknek hódolt. A török háborúk idején a protestantizmus mindkét változata (evangélikus, református) megjelent, több egyházközséget alakítottak. Ezt erősítette a felszabadító háborúk utáni újratelepítések. Uj birtokosok jelentek meg Nógrád vármegyében. Az elpusztult területekre tótokat és németeket telepítettek. A 14-16. századig (Balassa)Gyarmat a vármegye székhelye, ezután a vármegyei közgyűléseket Salgó, majd Fülek várában, 1554 után Zólyomban, Szécsényben, Losoncon, Gácson tartották. 1750-1790 között Nógrád nemessége Szügyben tartotta gyűléseit. 1790-ben épült fel Balassagyarmaton az új vármegyeháza. 1773 után újjászervezték a járásait: füleki, losonci, kékkői és szécsényi. II. József (1780-1790) területrendezése a nemesi vármegyét fölszámolta, a vármegyét 1785-1790 között a III. Pesti Kerületbe osztotta. Nógrád vármegyét a király halála után helyreállították. Az önkényuralom korában (1849-1860) a III. Pozsonyi Kormánykerület része lett. 1860-ban a régi vármegyei határokat visszaállították, önkormányzatát viszszaszerezte. Újra megszerveződött a balassagyarmati, a füleki, a losonci, a nógrádi, a szécsényi és a sziráki járás. A települések első közigazgatási reformját 1871-ben hajtották végre, ekkor fogadták el az első községi törvényt (1871. évi XVIII. te), majd rövidesen, 1886ban új községi törvény (1886. évi XXIII. tc.) született. A törvények háromféle községet ismertek: a kisközséget, a nagyközséget és a rendezett tanácsú várost. Ennek következtében Balassagyarmat, Fülek, Szécsény, Szirák elveszítette mezővárosi rangját és nagyközségek lettek. Egyedül Losonc lett rendezett tanácsú város. Az említett községi törvény értelmében Nógrád Vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1872-ben alkotta meg a települések közigazgatási beosztásának szabályrendeletét a 194/1872. szám alatt. Ugyanezzel a határozatszámmal menetközben módosították a korábban elfogadott tényeket, így téve véglegessé a vármegye területi beosztását. Hat járás 167 településének beosztása a következő: Csoport T , , Csoport T , , Jaras neve , laras neve szama szama I., A balassagyarmati járásban II. 1. Szécsény Kovácsi A, Nagy községek 2- Varbó 1. Balassa Gyarmath 3 " Kis és Kér 2. Vadkert 4 " Zobor 5. Pető B. , Kis községek I. l.Csitár IIL LBusa 2. Csalár 2 Trázs 3- Hugyag \- ő 4. Iliny 5. Marczal 4. Kis Zellő 5. Galábocs
