Szirácsik Éva: „Rákóczy levelek”. Nagy Iván Rákóczi-kori iratmásolatainak regesztái a Nógrád Megyei Levéltárból - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 46. (Salgótarján, 2005)

47/b. II. Rákóczi Ferenc kiáltványa a keresztény világhoz a szabadságharc okairól és céljáról (Munkács, 1703. június 7.)

11. és az 1659. évi 38. törvénycikkellyel. Csak egy-két erősség élén áll magyar főtiszt, akik a ranglétrán nem juthatnak előre. 4, Az ország főrendjeit kirekesztik a döntéshozatalból, az ország ügyeiben az Udvari Tanács (consilium aulicum) dönt, amely utasítással rendelkezik, amire bizonyíték a karlócai (carloviczíensi) békekötés, amiről nem kérdezték meg a magyarokat. Mindez ellentétes a diploma 3. része, az 1681. évi 4., az 1655. évi 50. és 1659. évi 14. törvénycikkellyel. 5, Az Udvari Kamara (camerae aulicaé) az ország nagy részét elvette a törvényes uraitól, s külföldieknek adta. Mindez ellentmond II. András király* dekrétumának 26., II. Ulászló király* (Uladislai) 5. dekrétumának 10. és az 1599. évi 31. törvénycikkelynek. A király kötelessége volt egyébként a török kiűzése. A földesurakat megfosztották jószágaiktól, amelyekért korábban harcoltak, s pénzt fektettek be annak megvédésére. Sok vármegyét sarcoltattak meg emiatt. 6, Elkezdték alkalmazni a parancs szerinti ítéletet, szemben az 1603. évi 12., az 1618. évi 14., az 1683. évi 26. és az 1649. évi 41. törvénycikkelyekkel. 7, Az 1536. évi 41. törvénycikkely és a királyi diploma 5. része, amely az 1659. évi 1. törvény cikkelybe bekerült, kimondja, hogy a vádlottak igazukat iratokkal bizonyíthatják, amit nagy költségekkel terheltek meg. Az Udvari Kamara egyszerre bíróság és felperes az 1681. évi 37. törvénycikkely ellenében. A birtokosok kárára jószáguk elcserélésére kényszerítik ilyen módon a földesurakat. Mellőzik az ország rendes törvényszékét és bíráit, csak a királyi kincstár érdeke szerint hoznak ítéletet. 8, Elvették a kunok és a jászok régi kiváltságait. 9, A Magyar Kamara (nationalis camera) az Udvari Kamara alárendeltje, ellentétben az 1622. évi 18., az 1647. évi 13. és az 1681. évi 31. törvénycikkelyekkel. 10, Az Udvari Kamara elérte azt, hogy bár az országban a só bőségesen áll rendelkezésre, mégis drágán adják, az ország lakosságának nagyobb része mindennap sótlan kenyéren él. 11, A koronához tartozó jószágokat elidegenítik, amit tilt II. Ulászló király* (Ulad) 7. dekrétumának 2. törvénycikkelye. 12, Az országban megkettőzték a harmincadokat. 13, Bérleti díjat szednek a boltok után. 14, A porció mennyiségét elviselhetetlenül megemelték, pedig

59 nem szedhetnének országgyűlés által nem engedélyezett adót. Az adófizetők nem tudnak fizetni, voltak, akik emiatt felakasztották magukat, A nyomtatásban megjelent szövegben (Benda-Maksay-Esze-Pap, 1955. 92-110.) itt megjegyzik, hogy Mátyás király 3. dekrétumának 1. törvény cikkelye szerint. 68