Szirácsik Éva: „Rákóczy levelek”. Nagy Iván Rákóczi-kori iratmásolatainak regesztái a Nógrád Megyei Levéltárból - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 46. (Salgótarján, 2005)

20. I. Lipót Nógrád vármegyére vonatkozó rendelete a Buda és Pest megerősítéséhez szükséges munka és felszerelések biztosításáról (Bécs, 1703. augusztus 11.) - 21. I. Lipót rendelete a vármegyéknek az adóelengedés és a katonai végrehajtás beszüntetése ügyében, továbbá a kinevezésekről, az átállásról és II. Rákóczi Ferenc vérdíjáról (Bécs, 1703. október 9.)

20. I. Lipót Nógrád vármegyére vonatkozó rendelete a Buda és Pest megerősítéséhez szükséges munka és felszerelések biztosításáról (Bécs, 1703. augusztus 11.) I. Lipót* (Leopoldus Dei gratia electus romanorum imperátor sem augustus, ac Germaniae, Hungáriáé, Bohemiae ect. Rex) megbízta báró Johann Ferdinand (Wolfgang?) Pfeffershoven* (de Pheffershofferi) császári altábornagyot (magnifici liberi baronis nostri campi mareschalli locumtenentis), hogy erősítéssé meg Buda erősségét (fortalitium Budense) és Pest szabad királyi várost (civitas Pestiensis) árkokkal és cölöpökkel. Buda elromlott kőfalait ki kell javítani cölöpökkel, hasonlóan a Duna felé lévő oldalon árkot és cölöpöket szükséges készíteni. Pesten, főleg a Dunánál lévő nagy területen hasonlóan árkot kell ásni, és cölöpöket állítani. A munkákat pedig a szomszédos vármegyék végezzék, ami miatt Nógrád vármegye is biztosítsa a kézi munkaerőt és a szükséges felszereléseket. A Bécsben (in Civitate nostra Vienna austriaé) kelt levelet Matyasovszky László nyitrai püspök (episcopus nitriensis) és Somogyi Ferenc is aláírta. NML XIV-3. C-5/5. 33. Latin nyelvű irat. Közgyűlés előtt 1703. augusztus 27-én, ahol Ráday Pál, Nógrád vármegye esküdt jegyzője (per Paulum Ráday de eadem jurat, praefat Cottus Notarium) olvasta fel. 21. I. Lipót rendelete a vármegyéknek az adóelengedés és a katonai végrehajtás beszüntetése ügyében, továbbá a kinevezésekről, az átállásról és II. Rákóczi Ferenc vérdíjáról (Bécs, 1703. október 9.) I. Lipót* (Leopold es. és m. kir.) az ország lecsöndesítése, a felkelők elleni oltalom érdekében könnyíteni akarja az adóterheket, ami miatt a katonai végrehajtások beszüntetését rendeli el. A felkelők leverése érdekében kinevezte gróf Koháry Istvánt vezérőrnagynak (Generali Campi Vigiliarum Praefecto) a Dunán inneni hét vármegyébe, amely Buda fölött Győrtől (laurinum) Pozsonyig (Posonium) terül el, míg az alatta húzódó három vármegye báró Adam Georg Ritschan* (Rascian) irányítása alatt áll. Buda alatt a Dráváig gróf Johann Joseph Huyn* (Huizn) a tábornagy (Campi Mareschalli Locumtenenti), a Duna többi részének védelme érdekében pedig gróf Leopold Schlick* (Schlik). A Dunától a Vágig terjedő részen gróf Forgách Simon a vezérőrnagy (Generali Campi Vigiliarum Praefecto). A császári seregben nem csupán a vármegyék felkelői, hanem a császár német és horvát csapatai is harcolnak. 49