Szirácsik Éva: „Rákóczy levelek”. Nagy Iván Rákóczi-kori iratmásolatainak regesztái a Nógrád Megyei Levéltárból - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 46. (Salgótarján, 2005)

8. Esterházy Pál nádor levele Nógrád vármegyéhez az adó megállapításáról (Kismarton, 1703. április 29.) - 9/a. I. Lipót levele Nógrád vármegyéhez a fegyverváltság ügyében (Bécs, 1703. május 1.)

NML XIV-3. C-5/5.11-12. Latin nyelvű irat. A levelet Pozsonyon (Posonium) és Sel­mecbányán (Sckemnizií) keresztül küldték, és Jánoky Zsigmondra (perillustri, ac gene­roso domino) bízták mielőbbi célbajuttatását. 8. Esterházy Pál nádor levele Nógrád vármegyéhez az adó megállapításáról (Kismarton, 1703. április 29.) Esterházy (Eszterházy) Pál Kismartonból (Kis Mártony) értesíti Nógrád vár­megyét az adómegállapításról. Az ország kérelemmel fordult I. Lipóthoz* (kegyelmes urunknál őfelségénél) az adóelengedés ügyében, a Bécsben tartott országgyűlésen fölülvizsgálták a kérést, s azt a határozatot hozták, hogy minden portára l-l rénes forintot rónak úgy, hogy minden vármegye és vá­ros az előző évi porta utáni 1 forint adóját június 20-ig küldje Bécsbe I. Li­pót* magyarországi titkárához (secretariussa), Hunyady Lászlóhoz. Nógrád vármegye portaszáma 1702-ben 126 volt, ezért ennyi forintot küldjenek. NML XIV-3. C-5/5. 13. Magyar és latin nyelvű irat. A levelet Rudnán (Rudnam) ke­resztül küldték. Közgyűlés előtt 1703. június 22-én. 9/a. I. Lipót levele Nógrád vármegyéhez a fegyverváltság ügyében (Bécs, 1703. májusi.) Isten segítségével a császári seregek (victricibus armis nostris) győzelmet arattak a kereszténység természetes ellenségén, a törökön a Magyar Király­ság (regni nostri Hungáriáé) területén is. Nógrád vármegye, amelynek déli ré­sze 1663 óta mostanáig török megszállás alatt állt, míg a vármegye többi ré­sze a Magyar Királysághoz tartozott, visszatért a Szent Koronához (Sacrae Coronae). Az országgyűlésekre (diaetis regni) hivatkozva jogos, hogy a vár­megye a regálékat és az adókat (regalesque impositiones) megadja. Másfelől a vármegye nem csupán az országgyűlések által kivetett adókat teljesítette, hanem a szomszédos déli vármegyékből a törökök által elűzött tisztviselő­ket is befogadta, a cenzust, a kilencedet és a gazdaságokat a vármegye terü­letén lévő füleki, divényi (Divinium), kékkői, gácsi és somoskői várőrségre (christiana praesidia) fordította, bátran harcolva a törökkel védte a bányavá­rosokat (civit ates nostras montanas), amiért a török uralom alól felszabadulva mentesítenék magukat a fegyverváltság (juri armorum) fizetése alól. Tekin­tettel azonban a különféle szükségletekre, Borsod vármegyéhez hasonlóan, minden kifogás nélkül fizetni kell az egyházi kézben lévő hatvani uradalom 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom