Szirácsik Éva: „Rákóczy levelek”. Nagy Iván Rákóczi-kori iratmásolatainak regesztái a Nógrád Megyei Levéltárból - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 46. (Salgótarján, 2005)

Bevezetés

tal használt névalakot. Hasonlóan jártunk el II. Rákóczi Ferenc neve esetében, az első említésnél közöltük a névváltozatot, míg a következőekben csak a „fejedelem" kifejezést használtuk. A regesztában a grófi, bárói, hercegi címet és a nemesi előneveket csak abban az esetben közöltük, ha az a másolatban szerepelt, kivételt képez ez alól, ha a nevet kikövetkeztettük, s emiatt *-gal jelöltük. A másolatokban szereplő több vármegye esetében is megfigyelhető névváltozat. A vizsgált időszakban Kishont önmagát kerületnek (districtus) nevezte, de sokszor vármegyeként (comitatus) emlegették, sőt egy levélben mindkét megjelölést is leírták. Pest-Pilis-Solt, illetve Heves és Külső-Szolnok vármegyéket tekintve is használták a Pest vármegye, Heves vármegye megnevezést is. Hont vármegyét pedig éppígy nevezhették Nagy-Hont vármegyének is. Minden ilyen jellegű variáció esetén idézzük a másolatban szereplő alakot is, ahol ez nem szerepel - például Zólyom vármegyénél - ott minden alkalommal latinul a „comitatus", magyarul a „vármegye" megjelölés fordult elő. Ezt a jelenséget a kötet végén lévő mutatókban is jeleztük. Az egyes iratok regesztáját követi annak pontos jelzete, amelyből megállapítható, hogy melyik másolati könyvben, hányadik oldalon található az adott irat. Az iratra vonatkozó egyéb adatokat is feltüntettük, ezek közé tartozik az irat esetleges sérülésére, nyelvére vonatkozó utalás, ugyanakkor Nagy Iván megjegyzéseinek és a levelekkel kapcsolatos egyéb megjegyzéseinknek is itt adtunk helyet. Ha a levelet korábban közölték, akkor arra szintén utaltunk. Előfordult, hogy a levél külzetén a levél célbajuttatásával kapcsolatos információt jegyeztek föl. Például megadhatták, hogy kinek, milyen büntetés terhe alatt, hogyan és milyen útvonalon, hová kellett a levelet vinnie vagy vitetnie. Alkalmanként felírták, hogy a levél mikor érkezett meg, s mikor került a közgyűlés elé. Ezeket az adatokat is itt közöltük. Amennyiben a másolás során Nagy Iván hibás évszámot jegyzett le a közgyűlés időpontjaként, azt jeleztük és korrigáltuk. Azok között a másolatok között, amelyeknek eredeti iratait ismerjük, nem találkoztunk ezzel a problémával, így nem tudjuk megmondani, hogy másolási hibáról van-e szó, vagy pedig az eredeti iraton is hibás dátum szerepelt. Az alábbiakban felsoroljuk az érintett Nógrád vármegyei közgyűléseket, amelyeknek helyszínét, típusát és jelzetét a regesztáknál nem tüntettük fel. A vármegyei közgyűlések típusán az általános nemesi közgyűlést (sub Generali Congregatione, rövidítve: gen.), a részleges nemesi közgyűlést (sub Particulari Congregatione, rövidítve: par.) értjük, néhány esetben pedig közgyűlésről (sub Congregatione, rövidítve: congr.) tettek csak említést. Megjegyzésre érdemes, hogy nem maradt fenn közgyűlési jegyzőkönyv az 1709. szeptember 30. és az 1710. november 5. közötti időből, de a másolatokban szerepel közgyűlésre történő utalás, amelyet jeleztünk az alábbiakban. 31