Szirácsik Éva: „Rákóczy levelek”. Nagy Iván Rákóczi-kori iratmásolatainak regesztái a Nógrád Megyei Levéltárból - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 46. (Salgótarján, 2005)

274. A Gazdasági Tanács levele Nógrád vármegyéhez a limitáció és a rézpénz árfolyamának betartása ügyében (Besztercebánya, 1706. július 18.) - 275. II. Rákóczi Ferenc levele Nógrád vármegyéhez a limitáció és a rézpénz árfolyamának betartása ügyében (Érsekújvár, 1706. július 22.)

kat, amiről küldjenek jegyzéket a fejedelemnek és a Gazdasági Tanácsnak (Consilium Oeconomicum). 3, Sokan a maguk hasznát keresve azt állítják, hogy senkit sem lehet kényszeríteni árujának eladására, amire a fejedelem lehetőséget ad. 4, A vármegyei tisztviselők {nemes vármegyék tisztei) vagy a vármegyék által kinevezett és a fejedelem által felhatalmazott kincstárt képviselő hiva­talos személyek (authorisált fiscusok) nyomozzák ki, hogy kik azok, akik a sa­ját szükségletükön felül szarvasmarhát, búzát, bort, sót, vajat, gyapjút vagy más árucikkeket tartanak maguknál azért, hogy azokat magasabb áron vagy más pénzen adhassák el. Az említett személyeket kötelezzék arra, hogy a megállapított áron adják el áruikat, mert máskülönben azokat elkobozhat­ják, s hasonlóan járjanak el azokkal a mesteremberekkel is, akik drágán akarják eladni termékeiket. 5, Ha a vármegye vagy a kincstárt képviselő hivatalos személyek nem tudnak hatékonyan eljárni, akkor kérhetik a várőrségek parancsnokának (praesidiumbeli commendansoknak) a segítségét. 6, Ha a vármegyék tisztviselői és a szabad királyi városok magisztrátusai (városokbeli magistratusok) vagy a kincstár képviselői a parancsot vonakodná­nak végrehajtani, azokat is büntetni fogják úgy, hogy a fejedelem rendelke­zése szerint a kincstárt képviselő hivatalos személyek a szolgabírókat (szol­gabírákat) és az esküdteket (esküdteket) a vármegye elöljárói (n. vármegye ma­gistratusa) elé kéresse, hogy a méltó büntetésüket elnyerjék. 7, Akik pedig a bűnösök elfogásában közreműködnek, azoké lesz az el­kobzott javak hatod része, míg a többi a kincstárat illeti, amiről a kincstárt képviselő személynek számot kell adnia. 8, A rézpénz árfolyamának betartására is ügyelni kell, amit a kiadott ren­delkezések, a vármegyék és a szabad királyi városok számára kiállított pa­rancsok tartalmaznak. 9, Más megítélés alá tartoznak a külföldről' érkező árucikkek, amelyeket különböztessenek meg aszerint, hogy luxuscikkekről, vagyis gyöngyről, aranyról, prémekről, s más árukról van-e szó, vagy olyan árucikkekről, amelyek az ország számára nélkülözhetetlenek, ilyen például a posztó és a fűszer. 10, A Törökországból származó árucikkek árainak hivatalos árszabását Temesvárra küldik, de a török kereskedők csak Kecskemétig (Kecskeméten; Kecskemétre) és Debrecenig (Debreczenyen) vihetik áruikat, ott azt eladhatják a limitáció szerint, de távolabb nem kereskedhetnek velük. Ha valamelyik vármegyében vándorló török, rác, görög, zsidó árust találnának, akkor azt küldjék Debrecenbe vagy Kecskemétre, amit ha nem teljesítenének, akkor az árujuk elkobzásával büntethetik őket. Ezek a kereskedők is kötelesek a limi­tációt betartani. 204

Next

/
Oldalképek
Tartalom