Szirácsik Éva: „Rákóczy levelek”. Nagy Iván Rákóczi-kori iratmásolatainak regesztái a Nógrád Megyei Levéltárból - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 46. (Salgótarján, 2005)

208. II. Rákóczi Ferenc nyílt rendelete a rézpénz folyásáról (Magyaregregy, 1705. október 31.)

a következő esztendőben köteles újat állítani helyette. A zilahi táborban (ex castus ad Zilaj positis) kelt levelet Rádai (de ead.) Ráday (Ráday) Pál is aláírta. NML XIV-3. C-5/6. 90-91. Magyar és latin nyelvű irat. Közli: Szirácsik, 2004. 353­356. Közgyűlés előtt 1705. október 29-én, ahol ifj. Király Mátyás, a vármegye küldött jegyzője (per me Mathiam Király deputatum coitus notarium) olvasta fel. 208. II. Rákóczi Ferenc nyílt rendelete a rézpénz folyásáról (Magyaregregy, 1705. október 31.) II. Rákóczi Ferenc* a Szent Római Birodalom hercege és Erdély választott fe­jedelme, a Magyar Királyság Részeinek ura, a székelyek ispánja, a haza aty­ja, a Magyar Királyság szabadságáért szövetkezett rendek vezérlő fejedel­me, valamint Munkácsnak, Makovicának hercege, Sáros vármegye főispán­ja, Sárospatak, Tokaj, Regéc, Ecsed, Somlyó, Lednice, Szerencs, Ónod örökös ura (Nos franciscus Dei gratia Sacri Romani imperii, et electus Transilvaniae prin­ceps Rákóczy, partiam regni hungariae dominus, et Siculorum Comes Pro libertate regni Hungáriáé confoedaratorum statuum, nec non Munkácsiensis, et Makviczen­sis Dux, perpetuus comes de Sáros, dominus haereditarius in Sárospatak, Tokaj, Regécz, Ecsed, Somlyó, Ledincze, Szerencs, Ónod, ect.; F. P. Rákóczy) nyílt rende­letet adott ki a Magyar Királyság hivatalviselőinek és lakosainak (Universís, et Singulis ínclytorum regni Hungariae comitatuum supre et vice officialibus, aliis­que cujusvís ordinis gradus, vei sexus homínibus, liberarum regiarum civitatum judicibus, senaticibus, juratisque civibus, et incolis, prouti tricesimatoribus, telo­nialibus, pascuum, vadorumque inspectoribus, et aliis quibusvis magistratibus, qu­aestoribus item, ac ín praetítulato regno quaquo modo negotiantibus, cunctis deni­que aliis, quorum nimírum interest, aut ín futurum quoque modo interessé potest). A fejedelem értesült ugyanis arról, hogy a közjó kárára némelyek a rézpénzt nem fogadják el, vagy ha igen, akkor is ingóságaikat drágán adják el a ve­vőknek, mások pedig az ezüstpénzre váltásában értékelik le, mindezzel a rézpénz árfolyamát csökkentik. A szécsényi országgyűlés* (Szécsényi mező­ben lőtt generális conventus) alkalmával (vezérlő fejedelmi) hatalmánál fogva el­rendelte, hogy ezeket a visszaéléseket senki se merje folytatni. Ha valaki a rézpénzt nem akarja elfogadni, továbbá a rézpénz felváltásában, vagy a ke­reskedés során az árfolyamot nem tartja be, annak először a nála lévő javai­nak negyedrészét, második alkalommal felét, harmadszorra pedig minden ingóságát és jószágát kobozzák el, aminek kétharmada a kincstárt illeti, a harmada pedig legyen az ilyen kihágásokra felügyelő tisztviselőké (tisz híve­inké). A parancsot a vármegyékben az alispánok (viceíspánok), a szabad kirá­lyi városokban (szabad városokban) pedig a bírák (birai) haladéktalanul hir­167

Next

/
Oldalképek
Tartalom