Szirácsik Éva: „Rákóczy levelek”. Nagy Iván Rákóczi-kori iratmásolatainak regesztái a Nógrád Megyei Levéltárból - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 46. (Salgótarján, 2005)

102. Bercsényi Miklós levele Nógrád vármegyéhez a természetbeni adó teljesítéséről (Majtény, 1704. május 4.) - 103. II. Rákóczi Ferenc levele Nógrád vármegyéhez a kereskedők és mesteremberek áruinak, munkájának ármegszabásáról (Dunaordas, 1704. május 4.)

NML XIV-3. C-5/5. 168-169. Magyar és latin nyelvű irat. Közgyűlés előtt 1704. má­jus 13-án, ahol az esküdt jegyző (per jurat sedis notarium) olvasta föl. 102. Bercsényi Miklós levele Nógrád vármegyéhez a természetbeni adó teljesítéséről (Majtény, 1704. május 4.) A Nógrád vármegyére szabott adót nem teljesítették, ezért gróf Bercsényi Miklós majtényi táborban (in castris ad Maithén positis) kelt levelében sürgeti a zab, a vágómarha és a szekerek, de főként az utóbbi kettő kiállítását, amire igen nagy szüksége lenne a seregnek. Amennyiben a vármegye az adóját nem tudja teljesíteni egészében, akkor részleteiben fogjon hozzá mielőbb. NML XIV-3. C-5/5.170. Magyar és latin nyelvű irat. Közgyűlés előtt 1704. május 13­án, ahol az esküdt jegyző (perjur. Notarium) olvasta fel. 103. II. Rákóczi Ferenc levele Nógrád vármegyéhez a kereskedők és mesteremberek áruinak, munkájának ármegszabásáról (Dunaordas, 1704. május 4.) II. Rákóczi Ferenc* (P. F. Rákóczy) a hadsereg és több vármegye lakosainak panaszaiból megtudta, hogy az idegen német nemzet adóztatásai miatt a pénz más országokba áramolt, pénzhiány alakult ki, ennek ellenére a vár­megyékben és a szabad királyi városokban (királyi szabad városokban) a ke­reskedők (kereskedők) és mesteremberek áruikat áron felül értékesítik, ami az ország és benne a vármegyék lakosainak kárára válik. Mivel a mostani ha­dakozás célja az igazság és arányosság visszaállítása, ezért utasítja a várme­gyét, hogy a kereskedők és mesteremberek áruinak, munkáinak árát szabja meg igazságosan úgy, hogy biztosítsa a kereskedők és mesteremberek szá­mára a mostani helyzethez alkalmazott tisztességes nyereséget, a hadsereg­nek és az otthon lévőknek pedig azt, hogy az árukhoz és munkákhoz a va­lós értékükön juthassanak, vagyis egyik félnek se legyen oka a másikat tá­madni. A dunaordasi táborban (Ex castris ad DunaOrdas positis) kelt levelet Pápai (Papai) János is aláírta. NML XIV-3. C-5/5. 171-172. Magyar és latin nyelvű irat. A levelet Losoncra (Losoncz) küldték. Részlegesen közli: Schneider, 1976. 9. és közli: Szirácsik, 2004. 156-158. Közgyűlés előtt 1704. május 13-án, ahol az esküdt jegyző (perjur. Notarium) olvasta fel. 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom