Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
Lőrincin éltek „Breznitz Ármin kereskedő Lőrincin született, 1882- ben. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. 1894 óta önálló vegyeskereskedő. A világháborúban a román és francia fronton teljesített katonai szolgálatot. A Fűszerkereskedők Egyesülete tagja. Nős, 3 gyermeke van." „Hollós Károly gyógyszerész Szirákon született, 1868- ban. Középiskoláit Vácott, az egyetemet Budapesten végezte. 1890-ben nyerte el oklevelét, és 1896-ban létesítette Szt. Anna gyógyszertárát, melyet 1939-ig vezetett. Községi képviselő, vármegyei törvényhatósági bizottsági tag, a Hatvani Népbank fiókjának vezetője. Neje Liebmann Aranka. László fiuk szintén gyógyszerész, aki 1929-ben szerezte oklevelét, és 1930-ban nőül vette Gottschling Kornéliát." Ludány A 656 fős településen az 1941. évi népszámlálás során kilenc izraelita lakos írtak össze. A község jegyzője 1945-ben Földes János és négy családtagja deportálásáról tudósított a községből (közülük az esztendő végéig Földes René tért vissza). A megismert áldozatok közül Schlesinger Ernő és János kereskedők voltak, míg Ignác földbirtokos (1935-ben 128 kh-on gazdálkodott). Az ismertté vált 4 áldozat neve: Földes (Schlézinger) Ernó/Steilauf Ilona, Földes (Schlézinger) Ernőné *Steilauf Ilona, Földes (Schlézinger) János, Schlézinger Ignácné, özv. *Kohn Karolin Forrás: 1941. népsz.; Földbirtokosok, 184. Magyarnándor A községben 1941-ben kilenc izraelita élt, a lakosság lélekszáma ekkor meghaladta az ezret (1004 fő). A háború után, 1945-ben, a község jegyzője Virág Imre és Fischer Aladár deportálásáról tett említést. A családtagok számáról nincs adatunk. Ismertté a következő áldozatok váltak: Fischer Aladárné *Schichtaucz Elza, Kir- scherné *Lengyel Lenke, Virág Imre/Schwe- itzer Margit, Virág Imréné *Schweitzer Margit Forrás: 1941. népsz.; NML XXI. 11. 4. 449/1945. Mátranovák A községben huszonöt izraelita élt 1941-ben, továbbá itt lakott két olyan személy, aki keresztényként tartozott a zsidótörvények hatálya alá. 1945-ben a község jegyzője nyolc család deportálásról tett jelentést a járás főjegyzőjének. Innen kényszerítették gettóba Blu- menthál Józsefet két, Kóhn Mórt négy, özv. Rochlitz Mártonnét egy, Groszmann Aladárt két, Protovin Ferencnét két, Braun Józsefet négy, Gedó Mátyást két, végül Klein Dezsőt három családtagjával. Az összeírás 28 főt említ. Az utolsó háborús év végéig hét férfi érkezett vissza a faluba (vélhetően valamennyien munkaszolgálatosok voltak): Kóhn Mór, Protovin Zoltán és Sándor, Braun Sándor, Ernő és Pál, valamint Klein Dezső. Ez egyben azt is jelenti, hogy 1944-ben több izraelita élt Mátranovákon, mint amennyit az 1941-es népszámlálás kimutatott. Hogy még a jegyző által közöltnél is többen lehettek, azt áldozati névsorunk tanúsítja. Kutatásunk az anyakönyvek bejegyzéseire, a YVI adatbázisára, a salgótarjáni mártíremlékmű neveire és dr. Laczkó Ilona jegyző adatközlésére épül. A község jelenlegi jegyzője huszonöt nevet tartalmazó összefoglalót küldött kérdőívünkre, megjegyezve, hogy az egy 1990 előtti lista alapján készült. A salgótarjáni emlékmű hu279