Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
zepéig - időrendbeli sorrendben a következők voltak: Schenk Mór, Braun Ábrahám, Schmiedl Albert, Hirschl Albert, Schneller Farkas, Haksch József, Goldberger Dávig, Sommer Náthán, Sternlicht Vilmos, Schneller Károly, Keszler Lipót, dr. Oppenheimer Ferenc és Sacher Gusztáv. A neológ hitközség elnöke az 1930-as években Herzog Ignác gyáros volt. Ő 1864-ben született Szécsényben, 1883-ban került Losoncra, 1923-ban választották a hitközség elnökévé. Több jótékony- sági intézményt is vezetett. Gyárát a 20. század első éveiben alapította és fokozatosan fejlesztette. A losonci hitközség rabbijai közül Diamant Mór dr. 15 évig, Rosenthal Tóbiás 7 évig, Spira Salamon dr. 8 évig, Vajda Béla dr. 26 évig töltötte be a rabbinusi tisztséget Losoncon. A harmincas években dr. Reschovszky Artúr volt a közösség lelki vezetője. A hitközség keretén belül, önálló alapszabállyal két egyesület működött: a szentegylet és a nőegylet. A Chevra Kadisa elnöke volt Kohn Ignác, akinek áldozatkészsége és jótékonysága az egész megyében ismert volt. A Losonc melletti Budaszálláson született 1875- ben, és 1931 márciusában halt meg Bádenben. A losonci temetőben helyezték örök nyugalomra. Egyik legtekintélyesebb polgára volt Losoncnak, vezetőségi tagja számos egyesületnek. „Temetésén részt vett nemzetiségi és felekezeti különbség nélkül Losonc város és környéke. Kohn Ignác mindenkor megbecsülést és tiszteletet szerzett a zsidóságnak" - írták róla 1933-ban. A nőegylet 1877. október 11-én alakult meg Wohl Gáspámé választott korelnöknő vezetése mellett. Az alapítás éveiben az alapszabályokkal akkor még nem rendelkező egyesületnek 27 tagja volt. (Csak 1880-ban hagyta jóvá alapszabályait a magyar belügyminisztérium.) Az első évtized alatt a tagok száma hetvenre emelkedett, az évi segélyek összege 528 forintot tett ki. A második és harmadik évtized sok szervezési és a jótékonysági munkát adott a mindenkori vezetőségnek. A taglétszám húsz év múltán az eltagolt hitközségi élet dacára 196-ra emelkedett. A negyedik és ötödik évtizedben a tagok létszáma már elérte a 300-at. A nőegylet anyagi bázisa is szépen gyarapodott. Dr. Wohl Aladárné 2000 koronás alapítványa csakhamar követőkre talált. Egyebek mellett például a római katolikus Rittinger Pál 200 koronát hagyományozott 1911-ben a losonci izraelita hitközségnek. A hitközség összességében - beleértve az alaptőkét és a kiházasítási alapot - a harmincas években már 16 alapítvánnyal rendelkezett. Az izraelita leányegylet 1906-tól 1924-ig saját hatáskörében és saját pénztárából intézte a szegény sorsú leánygyermekek felruházását célzó jótékonysági munkát. 1910-ben a losonci zsidó hitközség a szentegylet és az izraelita leányegylet anyagi hozzájárulásával, saját hatáskörében megalapította a „Patronage Szövetséget". Az országos „Patronage Szövetség" Rimaszombatból tíz gyermeket telepített Losoncra, és az itteniek magukra vállalták a gyermekek eltartását és gondozását. A szövetség helyi szervezete 1921-ben szűnt meg, feladatait az izraelita nőegylet vette át. A nőegylet elnöki tisztségét húsz éven át A neológ zsinagóga 1985-ben (Hermel Ödön felvétele). 265
