Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
Goldmann Lajos/ Goldmann Aranka, Goldmann Lajosné *Goldmann Aranka, Goldmann Vilmos, Gyémánt Béla/Braun Margit, Gyémánt József, Gyémánt László/Fógel Sári, Gyémánt Lászlóné *Fógel Sári Forrás: Fábiánná Nógrády Ildikó - Lendvai Ferenc - Nógrády Andor: Jobbágyi története I. rész. Jobbágyi, 1994. 58.; 1941. népsz.; Nógrády Andor: Mozaikok a község múltjából. Jobbágyi története 1938-1956. Jobbágyi, 2000. 9-10.; Ladányi 385-386. Jobbágyin élt „Goldmann Áron kereskedő és vendéglős 1870-ben, Kálón született, 1898-ban került Jobbágyiba és nyitotta itt üzletét és vendéglőjét. Községi képviselő. Neje: Goldstein Janka." „Goldmann Lajos vegyeskereskedő. Hubón, 1892-ben született. A kereskedelmi szakmát tanulta, 1910-ben került Jobbágyiba, ahol 1919-ben alapította üzletét. Részt vett a világháborúban, az olasz és orosz fronton harcolt, Bronz vitézségi érmet nyerve. Neje: Gold- mann Aranka." Kalló Kálión az 1880-es népszámlálás volt az első, amely a zsidó népesség jelenlétét kimutatta. A közösség ekkor 24 főből állt. A helyi zsidóság létszáma a következőképpen alakult: 1880: 24, 1910: 52, 1920: 59, 1930: 56. 1941- ben a településen 39 (1,6%) izraelita élt, a zsidótörvények hatálya alá eső keresztény nem lakott a községben. A kis ortodox fiókhitközség kötelékébe 1944 tavaszán 53 fő tartozott, az adót 20-an fizették. Gondnoka Heszki Béla kereskedő volt, az anyakönyvvezető rabbi feladatait Knöpfler Sándor sziráki anyakönyvvezető rabbi látta el. A hitközség egy felekezeti egyesületet működtetett (imaegyesület) és egy alkalmazottat fi250 zetett. Az 1944. évi költségvetési irányzatot pontosan megtervezték, ami a közösség működésének jele. Listánk összeállításakor számos problémával kellett megküzdenünk. Anyakönyvi adattal, illetve YVI említéssel alig rendelkej _ A Kállói Izraelita Ortodox Hitközség Imaegyesületének alapszabálya 1920-ból. zünk. Névsorunk két alapvető forrását a salgótarjáni mártíremlékmű és a község jelenlegi jegyzője, Gazsó Árpád úr adatközlése képezi, mely utóbbi lényegében a községben található világháborús emléktábla izraelita neveit tartalmazza. Az emlékmű és az emléktábla névsora nem teljesen fedi egymást. Ádlerék csak a világháborús emléktáblán szerepelnek, ugyanakkor ennek a családnak más településen nem akadtunk nyomára, így valószínű, hogy valóban Kálión éltek. Gyárfásék emlékét is csupán a salgótarjáni mártíremlékmű őrizte meg - a családnévvel más településen sem találkoztunk -, ittlétüket azonban egyértelművé teszi a község jegyzőjének 1945-ös jelentése, amely kizárólag özv. Gyárfás Ferencné deportálásáról tudósít. Bár a Herczog családnév más települé
