Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
gyakorló zsidók a szügyi hitközséghez tartoztak, ide fizették adójukat is. A község jegyzője által 1945-ben készített jegyzék szerint innen deportálták Weisz Emilnét, a Kürti testvéreket, Kohn Sándort és Sándor Bélát, valamint nyilván hozzátartozóikat (az utóbbiak számát nem ismerjük). Az áldozatok közül Kohn Adolfról tudjuk, hogy kereskedő volt, Kohn Sándor pedig fölműveléssel foglalkozott. Elképzelhető, hogy a Sorger család a gettósítás időszakában már Balassagyarmaton élt, adataink azonban inkább halápiaknak mutatják őket. A községből a következő áldozatok neve vált ismertté: Bisitz Béláné *Kohn Ilona, Erdész (Fleischer) Istvánné *Schönfeld Mária, Fleischer György, Fleischer László, Goldberg Lajos, Gutfreind Miksáné *Kohn Katalin, Kohn Adolf/Lőwy Margit, Kohn Katalin, Kohn Miklós, Kohn Sándor, Kohn Száli, Kohnné *Lówy Róza, Kürti Emil, Kürti Gyula, Schneller Lajos, Sorger Adolf, Sorger Erzsébet, Sorger Éva, Sorger Jenő, Weisz Ágnes, Weisz Emilné *Berceller Elza, Weisz Mórné *Kohn Teréz Forrás: Vallási adatok 12.; Földbirtokosok 177.; Ladányi 174-175.; Hitközségek 155. Cserhátsurány Cserhátsurányban nem élt jelentős számú zsidó közösség. Az 1930-as években Kohn F. Vilmosnak volt itt vegyeskereskedése és korcsmája. 1941-ben 7 fő vallotta magát izraelitának az 1150 helyi lakosból. Az általunk megismert áldozatok közül Braun Imre és József illetősége kérdéses, ám valószínű, hogy cserhátsurányi lakhellyel rendelkeztek. Az ismertté vált áldozatok: Braun Imre, Braun József, Klein Árpád, Kohn (Mór) Fülöpné ‘Deutsch Irma, Kohn Fülöp/Deutsch Irma, Lőwinger Miklósné *Lówi Mária, Lőwinger Árpád Forrás: Ladányi 176., 1941. évi népszámlálás. Cserhátszentiván 1825-ben a 728 lakos közül már 26 volt zsidó a faluban, s bár a község népessége tíz év múlva 673 főre csökkent, az izraelitáké 42-re nőtt. Az 1941. évi népszámlálás azonban már csak 10 izraelita vallású és 1 keresztény, de a zsidótörvények hatálya alatt álló személyt talált itt. Ekkor a falu népessége 663 főt tett ki. Cserhátszentiván külterületén található a zsidótemető, melyet az elszármazottak a jelenben is látogatnak. A deportáltak számáról nincs adatunk. A községben (Kossuth u. 31. sz.) van egy emlékfal, amely az I. és II. világháborúban elesett hősöknek és áldozatoknak állít emléket, közöttük a Cserhátszentivánról elhurcolt zsidóknak is. A névsorban a következő családok neveit találjuk: Braun, Klein, Haupth, Klárk, Hevesi, Leopold. Az ismertté vált áldozatok közül Rosenfeld Aladár családját a Heves megyei Tiszafüredről deportálták, mivel ebben az időszakban már itt tartózkodtak. Mégis ide tartozóknak tartjuk őket, mivel állandó illetőségükként Cserhátszentiván van feltüntetve. Klähr Hugó fűszer- és vegyeskereskedést vezetett, ő 1944. június 6- án Salgótarjánban halt meg, általunk ismeretlen körülmények között. A holocaust áldozatának tekintjük. Leopold Gyula szintén kereskedő volt, míg Gyula - adataink szerint - mezőgazdálkodással foglalkozott. Leopold Salamon és Salamonné neve a pásztói emlékművön szerepel, azonosításukban Neumann Lajosné volt a segítségünkre. Az ismertté vált 18 áldozat neve: Braun család, Deutsch Imréné ‘Leopold Irén, Haupt család, Hevesi család, Klähr Hu- gó/Haupt Teréz, Klähr Hugóné, özv. ‘Haupt 233
