Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
nítését csak pótlólagos adatokkal tudnánk megtenni, erre azonban jelenleg nincs módunk. így, bár valószínű, mégis kérdéses, hogy az alábbi áldozatok a nógrádi Fülek- kovácsin éltek-e a világháború éveiben: Weisz Shlomo, Gilgun Khaim/Reizelman Perel, Kapnerné, özv. *Rosenberg Gizella Forrás: 1941. népsz. Gács A kicsiny mezővárosban nagyobb számban csak a kiegyezést követően telepedtek meg zsidók. A trianoni békediktátum elfogadásával Gács a Csehszlovák Köztársasághoz került. 1919-ben a községben 1337 lakos élt, ebből 44-en vallották magukat izraelitának. Az 1920-as években az egykor népes közösség lé- lekszáma rohamosan csökkent, 1936-ra már csak 22-en maradtak. 1938-ban Gács visszakerült Magyarországhoz. Az 1941. évi összeírás az előzőhöz képest kicsivel többet, 26 főt sorolt az izraeliták közé. A település ekkor 958 fős volt. Az áldozatok között szereplő Koviliak (Kowylak) család a lengyelországi Plonskból érkezett Nógrádba, Koviliak Henrik sakter és gyermekei még ott születtek. Illetőségüket nehéz megállapítani, mivel a család három tagját (Henriket és fiait: Sándort és Jezaját) a YVI adatbázisa egyértelműen gácsinak tartja, míg a családtagok zömét (Sándor feleségét, sőt három gyermekét - Tibort, Lászlót és Ervint -, testvérét, a festőművész Izidort, valamint két további családtagot) ugyanolyan egyértelműséggel losoncinak. Nem tehettünk mást, mint elfogadtuk a tanúságtevők adatait, és az ő felosztásukat követve adtuk meg a család egyes tagjainak lakhelyét. Hasonló a helyzet a YVI által ugyancsak gácsinak tartott Barber Pereccel (Ferenccel) és feleségével. Ferenc Losoncon lett anyakönyvezve, így végül nejét is odavalósinak tekintettük. Ugyanígy tettünk a Krac családdal, akik Krant néven, de azonos keresztnevekkel losonci áldozatokként is megjelentek. Mi inkább oda soroltuk őket. Bizonytalan a munkaszolgálat során elpusztult három gácsi fiatalember illetősége is. Nekik csak gácsi születésükről van adatunk, azt, hogy a háborús időszakban itt éltek-e, nem tudjuk biztosan. Az ismertté vált 18 gácsi kötődésű áldozat neve: Busztin Jenő, Glück Sándor, Goldberger Jakob, Hoffmann Árpád, Kardos Lajos/N. Rózsa, Koviliak Alexander/Neumann Zelma, Koviliak Henrik/N. Terézia Tova, Koviliak Jezaja, Nágel Jenő, dr./Schmidt Borbála, Schlesinger Edit, Sternlicht Dvora, Stern- licht Ernó/Márer Margit, Sternlicht Ervin, Sternlicht Károly/ Klein Margit, Sternlicht Károlyné *Klein Malvin, Sternlicht Mária, Sternlicht Miksa, Sternlicht Richárd Ervin Forrás: Sóznám miest na Slovensku dia popisu ludu z roku 1919. Bratislava, 1920.; 1941. népsz. Galgaguta Az 1930-as években Galgagután Gansl Áron és Schweitzer Lajos épületfa-kereskedéséról vannak adataink. A helyi zsidó családok balassagyarmati és berceli társaikkal tartottak rokonságot, illetőleg onnan származtak. A község izraelitái a berceli anyahitközséghez tartoztak. 1941-ben számuk - az 1020 lakosból - 16 főt tett ki. Ez jórészt a Müller és a Schweitzer családok tagjait jelenthette. A község jegyzője 1945 végén szintén Müller Jenő és Schweitzer Árpád „távollétéről" tudósított (hozzátartozók említése nélkül). A nevek: 245
