Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
ben, fia, Endre pedig Csőke István helyi gazdánál volt béres - később Izraelbe került. Izraelitaként emlékeznek még „Hajcsiék"-ra, apára és két fiára, akik közül az egyik pilóta volt, s a család általa kerülte el a deportálást. Megőrizte az emlékezet még „Szerénke nénit", a falu bábáját. О talán azonos az 1944- ben meggyilkolt Rosenberg Szerénnel, akinek nevét a szécsényi mártíremlékművön olvashatjuk. Az ismert áldozatok neve: Friedmann Miklós, Geró Herman/Lusztig Berta, Gerő Hermanné *Lusztig Berta, Gero Ibolya, Goldstein Jenőné, Lusztig Ervin, Lusztig Jakabné, Lusztig Jakab, Lusztig Tibor/Wolitzer Hedvig, Lusztig Tiborné *Wolitzer Hedvig, Lusztig Zsuzsanna, Rosenberg Judit, Rosenberg Ödön/Stössel Olga, Rosenberg Ödönné *Stössel Olga, Rosenberg Rezső, Rosenberg Szerén, Vitrák Be- nedek/Kohn Margit, Vitrák Benedekné *Kohn Margit Forrás: 1941. népsz.; adatközlő: Gordos Mátyás etesi lakos. Felsöpetény Az 1941-es népszámlálás mindössze négy izraelitát talált a 805 felsőpetényi között. Őket Kiszner Sándor családjával, feleségével és két gyermekével azonosítjuk. Kisznerék tősgyökeres petényiek voltak. Már Sándor apja, Mór is itt született, 1856-ban. Róla tudjuk, hogy a középiskola mellett rabbiképzőt is végzett Pozsonyban. 1876-ban vette át atyjának, Mártonnak üzletét, melyet az még 1849-ben alapított. Kiszner Mór sokáig tagja volt a község képviselő-testületének is. Nejét Blumenthál Gizellának hívták. A családi üzletet - ismeretlen időpontban - fia vette át tőle. 242 A Kiszner családból a következő személyek nevét találtuk meg a halotti anyakönyvben: Kiszner Sándorné *Büchler Katalin és gyermekei: Kiszner Róza, Kiszner Veronika Forrás: 1941. népsz.; Ladányi 373. Fülek A füleki ortodox hitközség 1820-ban alakult. Már előzőleg letelepedett itt néhány család - a Lázár, Kohn, később a Büchler és Lemberger családok -, melyek valamennyien kereskedelemmel foglalkoztak. A hitközségnek kezdetben csak 10-12 tagja volt, akiknek természetesen nem volt módjában templomot építtetni, ezért az istentiszteleteket magánházakban tartották. A hitközség eleinte a losonci rabbiság- hoz tartozott, s csak az 1867. évi kongresszus után alakult át önálló ortodox hitközséggé. Első rabbijául Büchler Pinkászt választotta, aki hosszú működés után, 1874-ben Mórra került, és később a hitélet fejlesztése terén szerzett érdemeinek elismeréséül királyi kitüntetésben részesült. A szépen fejlődő hitközség 1873- ban, Büchler Áron Adolf (a híres dunaszerda- helyi rabbi fia) akkori hitközségi elnök kezdeményezésére elhatározta, hogy templomot épít. Még ugyanabban az évben letették az alapkövet, s az épület a következő évben már állt is. Annak idején egyike volt a vidék legszebb templomainak. Büchler Pinkász távozása után a rabbi állását Tannenbaum Márton töltötte be. Őt követte Jungreisz Sámuel, aki 1897 után egészen az 1930-as évekig volt a közösség lelki vezetője. A hitközség elnökei a következők voltak: Büchler Áron Adolf, Büchler Lajos, Lázár Ignác, Schwarcz Dávid, Lengyel Márton, Büchler Miksa, és az 1930-as években Krämer Jeremiás.
