Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
Az áldozatok, kutatásaink során ismertté vált névsora: Engel Fülöp, Engel Fülöpné, Engel Rozália, Halmos Edit, Halmos Emóné *Krausz Erzsébet, Halmos István, Halmos László, Hoffmann Aranka, Hoffmann Dezső/Farkas Mária, Hoffmann Dezsőné *Farkas Mária, Hoffmann György, Hoffmann Ödön, Hoffmann Sándor, dr., Hoffmann Sándomé, dr., Hoffmann Tibor, Müller Éva, Müller Miklós, Müller Miklósné, Müller Vera, Sámuel Ödön/Dom Lilla, Sámuel Sándor/Fleischmann Elvira, Sámuel Sándomé *Fleischmann Elvira, Schwarczwald Erzsébet, Wéber Éva, Wéber Gyula/Engel Róza, Wéber Gyuláné *Engel Róza Forrás: Végh József: Diósjenő. Mikszáth Kiadó, Hor- pács, 1994. 28., Végh József: Adatok a holocaust rétsági történetéhez. Kézirat, 2004. 4-8., 1941. népsz., dep. Rétsági járás, Ladányi 186-187. és 363-364. Diósjenőn éltek „Hoffmann Dezső fakereskedó. Született 1888-ban Diósjenőn, középiskolát járt Budapesten, majd atyja, Vilmos mellett elsajátította a faszakmát. 1918 óta vezeti az 1886-ban alapított fakereskedést. Községi képviselő, az izraelita hitközség elnöke. Részt vett a világháborúban. Neje: Farkas Mária." „Sámuel Samu korcsmáros és kereskedő. Pusztaszántón, 1850-ben született, a mészáros szakmát tanulta. 1871-ben lett önálló, 1876-ban nősült. Községi képviselő, a vármegyei törvényhatósági bizottság tagja. Sámuel Sándor 1883-ban Diósjenőn született, Budapesten kereskedelmi érettségit tett, és jelenleg 35 hold földön gazdálkodik. Neje: Fleischmann Elvira." „Wéber Gyula kereskedő. Vámosgyörkön, 1894-ben született, a bádogosipart tanulta, és jó ideig gyakorolta. 1928-ban vette át atyjának cca. 50 év előtt alapított vegyeskereskedését. A világháborúban az orosz és olasz fronton harcolt. Neje: Engel Rózsi." Ecseg Hajdan a község szőlőtermesztéséről és boráról volt híres. Ez vonzhatta ide a helyi zsidóságot is. Bár a filoxéra pusztítása után az erre épülő gazdálkodás leáldozott, az 1910. évi népszámlálás még 43 izraelitát talált az 1648 fős faluban. Breznitz Adolf 1890-ben épített itt szeszfőzdét. Az 1941. évi népszámlálás során már mindössze 14 izraelitát írtak össze Ecsegen. Közülük többen a gettósításkor már nem éltek a településen. A falusiak emlékezete szerint a községbe nem tért vissza senki a deportálásból. Az ismert áldozatok közül Neumann Jekielné azonosítása bizonytalan: lehetséges, hogy 6 más településen rendelkezett lakhely- lyel. Berznitz Khaimné *Pozsonyi Rózsi esetleg Breznitz Jakabné *Pozsonyi Hánival lehet azonos, ám adataink a biztos azonosításra alkalmatlanok. A nevek: Breznitz Áronné *Lórincz Piroska, Breznitz Asher, Breznitz Asherné *Spitzer Hindel, Breznitz Jakab/Lőwy Ilona, Breznitz Jakabné *Lan Irén, Breznitz Khaimné *Pozsonyi Rózsi, Breznitz Mária, Breznitz Miksa, Breznitz Sára, Büchler HenrityRo- senberg Regina, Büchler Henrikné *Rosen- berg Regina, Hehs/Hekt Ábrahámné *N. Blanka, Neumann Jekielné Forrás: Stadler Árpád: Ecseg. Ecseg, 1999. 28-29., 34., 1941. népsz., Ladányi 366-368. Ecsegen éltek „Breznitz Adolf nagykereskedő. Ecsegen, 1900-ban született. Pásztón elvégzett középiskolai tanulmányai után a kereskedelmi pályára lépett. 1917-ben szabadult fel. Segédi gyakorlatot atyja üzletében folytatott. 1924 óta önálló. Dúsan felszerelt üzlete a község főutcáján van. A Nemzeti Egység pártjának tagja. Neje: Lórincz Piroska, leánya Sára." 237
