Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Senkiföldjén. Nógrád vármegye gettóinak története
Ilona gettóba költözés alóli mentesítése" tárgyában kereste meg az alispánt, Brablecz János Donáth Saroltát, végül Sulek Ede Donáth Erzsébetet szerette volna kihozni az elzárt területről.134 Dr. Lippay Lajos plébános Steiner Náthán zsidó bádogos „gettóból való kiengedése iránt" kísérelt meg tenni valamit, nem tudni, milyen sikerrel.135 Többször természetesen rokonaikat igyekeztek menteni az emberek. A Budapesten éló özvegy Braun Nándorné pl. fiának a salgótarjáni gettóból való kiengedéséért nyújtott be kérelmet,136 dr. Sámson József talán édesanyjának, özvegy Sámson Friedmann Jenónének Budapestre költözhetése érdekében próbált közbenjárni,137 Heller Heltai Aladár nyugalmazott színész pedig nejének a gettóból való kiengedése tárgyában írt levelet,138 pontosan meg nem jelölt helyről. Persze az embermentéssel próbálkozó polgárok nem fordultak feltétlenül a hatóságokhoz. A szécsényi Strömpel József zsidó feleségét Pestre szöktette, s ott bujtatta el,139 míg a salgótarjáni Csanádi Miklós gyermekmentéssel próbálkozott: „... a felesége is tanítónő volt, Magda néninek hívtuk. Innen helyezték Losoncra, amikor azt a várost is visszacsatolták. Ezt azért fontos megjegyezni, mert őt a csendőrök közül senki sem ismerte, nem tudták, hogy van-e gyerekük, vagy nincs. A tanár úr eljött hozzánk, és azt mondta, hogy adjuk oda neki az akkor 11 éves kislányunkat, majd elbújtatja, elviszi. Hát, 6 feláldozta, kockára tette az életét ezzel. A feleségem sajnos nem adta oda a kislányunkat."140 Szintén felkereste a salgótarjáni gettóba zárt zsidókat a téglagyáros Aczél Béla, „amikor még nem voltak csendőrökkel körülvéve", és felajánlotta, hogy aki vállalkozik rá, azt elbújtatja zagyvapálfalvai gyárában.141 A német születésű, Salgótarjánban élő Tasnádi (Tauschach) László SS-behívóját használta fel arra, hogy német katonaként segítsen zsidó anyától származó unokahúgain. Editet és Verát Rimaszombatból szöktette meg, és salgótarjáni lakásán hat hétig rejtegette őket.142 Nem csak az egyes emberek érdekében jártak el a hozzátartozók vagy jóérzésű keresztények. A Nógrád Vármegyei Egyesített Kőbánya „zsidó nehéz testi munkások visszahelyezése", vagyis újbóli munkába állítása iránt kopogtatott az alispánnál, talán segítő szándékkal.143 A salgótarjáni szénbánya is igyekezett megvédeni zsidó munkásait: „A bányaiakat általában nem vitték. Petik Árpádot is csak azért vitték, mert zsidó felesége volt" - emlékszik vissza egy túlélő.144 Igazolóbizottsági eljárásából tudjuk, hogy a salgótarjáni bányaigazgató, Dzsida József a végsőkig kiállt zsidó származású bá13410436., 10437., 10438. iktatószám. 135 10218. iktatószám. A katolikus egyház magatartásának megítélésekor az ilyen eseteket sem feledhetjük el. Dr. Simonyi János szécsényi vezetőjegyző ügyében, akit április 27-én nyugdíjaztak származása miatt, többek között a Szent Ferenc kolostor rendfőnöke is megpróbált segítőleg fellépni (Nógrád Vármegye Hivatalos Lapja, 1944. május 4., 1-2. p.; alispáni iktatókönyv 11663. szám). Dr. Bozsó István borsos- berényi plébános pedig rögtön az első zsidótörvény megszavazása után „tiltakozásul, a faluja és környékbeli zsidók tiszteletére a plébánián vacsorát adott. így akarta demonstrálni, hogy mindennemű faji vagy felekezeti különbséget elítél." Hetényi Rezső: így is lehetett. Egy alispán visszaemlékezései. NML XV. 19. b) 2. 96., 63. p. 136 11269. iktatószám. 13710784. iktatószám. 13811813. iktatószám. 139 XVII. 404. 7132/1948, 31. p. 140 Hídváry István interjúja L. I.-vel. 141 Hídváry István interjúja Z. Gy.- nével. 142 NML XXV. 1. b) 105/1945. A háború után perbe fogott, az SS sofőrjeként csupán pár hetet szolgáló Tasnádit ezért a Balassagyarmati Népbíróság felmentette az ellene hozott vádak alól. 14310273. iktatószám. 144 Hídváry István interjúja A. G.- nével. 85
