Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Senkiföldjén. Nógrád vármegye gettóinak története
Gettóélet - gettóemlékezet Miután a gettósítás munkálatai befejeződtek, vagy legalábbis előrehaladtak, a rendőri hatóság vezetőjének nevével fémjelzett rendeleteket, az elkülönített zsidók életét a szó átvitt értelmében is korlátok közé terelő szabályzatokat függesztettek ki a gettók bejáratainál. Salgótarjánban még zajlottak a költözködések, amikor Jánossy Ödön aláírásával elkészült a nagyméretű, 30x50 cm-es plakát (►22.), amelyet néhány napon belül aztán módosított a rendőrtanácsos: szigorította, pontosabban teljesen megszüntette a szabad mozgás addig is korlátozott lehetőségeit. (►23.) A hatóságok közegein kívül mindenkit kitiltottak a gettóból, a zsidóknak pedig megszabták, hogy mikor és hol sétálhatnak, hol nem közlekedhetnek. Külön rendelkeztek a még praktizáló (mert sok helyütt nélkülözhetetlen) ügyvédek kimenőjéről. A miniszterelnök még március legvégén rendeletet alkotott az ügyvédek kamarai tagságának megszüntetéséről, annak teljesítési határidejéül azonban csak május 31-ét szabta meg. így lehetséges, hogy mozgásszabadságukat tekintve is külön elbánás alá estek - nemcsak Salgótarjánban, hanem mindenhol.84 A rendőrkapitány rendelete ezek mellett megtiltotta a zsidóság gyülekezését, korlátozta információszerzési lehetőségeiket, végül beta- kartatta a gettóból kifelé néző ablakokat, hogy senki ne láthasson „se ki, se be".85 Balassagyarmatról a zsidóság teljes elkülönítésének feltételezett napján (június 13-án) kelt gettószabályzatot ismerjük a helyi rendőrkapitány, Eördögh László aláírásával. (^24.) A Központi Zsidó Tanácsnak készült május 26-ai balassagyarmati jelentésben arra történik utalás, hogy 22-én gettórendelet jelent meg,86 ilyennek azonban nem sikerült nyomára bukkannunk. A balassagyarmati dokumentum terjedelmében és tartalmában jelentősen eltért a salgótarjánitól. A már ismert korlátozásokat jórészt itt is előírták, emellett azonban külön szabályozták pl. a gettó leventéinek mozgását, a köztisztaság, egészségügy és légoltalom kérdéseit, és - legalábbis papíron - próbálták elejét venni az élelmiszercsempészetnek. A gettóélet számos területén a zsidó tanács kapott intézkedési jogkört. Eördögh rendőrkapitány harmincfős zsidó gettórendőrség létrehozását határozta el, két parancsnokot bízva meg a legfőbb teendők ellátásával. (A parancsnokok aztán rendszeresen, naponta tettek jelentést Eördöghnek.)87 Nem tévedés ugyanakkor, hogy a balassagyarmati rendőrtanácsos ellen később indított népbírósági perben ő és Vannay polgár84 A Balassagyarmati Ügyvédi Kamara május 31-i hatállyal összesen 39 ügyvédet, 4 helyettes ügyvédet és 5 ügyvédjelöltet törtölt Nógrád vármegyében. A Munka, 1944. június 17., 3. p. 83 Hídváry István interjúja K. J,- nével. 86 Gettómagyarország 51. p. 87 NML XXV. 1. b) 220/1945. Kovács István vallomása az Óriás Oszkár rendőrfogalmazó elleni népbírósági perben. 57
