Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Senkiföldjén. Nógrád vármegye gettóinak története
ről, sőt, ugyancsak hiányosak az ismereteink a salgótarjáni gettó helyének meghatározásáról és az itteni zsidó tanácsok tulajdonképpeni tevékenységéről. Leginkább visszaemlékezésekre kell hagyatkoznunk már csak annak tisztázásakor is, hogy egyáltalán hol helyezkedtek el a kijelölt területek. Levéltári iratok híján ezekből tudjuk, hogy Szécsényben a zsinagóga környékén, két utcában gyűjtötték össze a zsidóságot, a zsidó tanács élére pedig László Dánielt, a hitközség elnökét állították. „Napok óta rebesgették, hogy hamarosan gettóba tömörítik a község zsidó lakosságát, de a parancs egyelőre késett, és mi abban reménykedtünk, hogy vaklárma volt a hír... Az egyik napon azzal a hírrel jött haza apám, hogy másnap kezdődik a költözés. Ahol a zsidó templom és az elemi iskola állt, azt a két utcát jelölte ki a szécsényi hatóság gettónak. Itt már lakott néhány zsidó család, Fischer rabbiék, Davidovich kántorék, Ungár Alfrédék, Sternék, Klein Arnoldék, Madarászék, Rusznyákék és a Márkusz család" - emlékezett évtizedekkel később Somogyi Magda.47 Kisterenye határában pedig „szemben volt az állomással" a gettó,48 s „abban a pár házban laktunk, a mai TÜZEP-től egészen a zöldséges boltig".49 A salgótarjáni rendőrkapitány gettórendelete csak közölte a tényt: Rátky Béla polgármester kijelölte a zsidók által lakható területeket, ám hallgatott az indokokról, és még az érintett utcákat sem sorolta fel (►22.). Az emlékezet őrizte meg a város mindhárom gettójának pontos helyét: „A mi gettónk a Kissomlyó utcától kezdve a Pécskő és a Fő utca által volt határolva, a Kainer-saroktól egészen a Biheller-házig. A gettónk házaiba csak a Kissomlyó utcáról lehetett bejönni. Az egész hegy, a Pécskő-alja, ez volt a gettó. A nagy- nénéméknek, akik a Karancs utcában laktak, le kellett költözni a másik gettóba. Ez a mai Lakberendezési Áruház mögött volt. Ott volt a Gombó udvar, az óvoda meg a posta mögötti rész. Ez a gettó a posta épületétől a Szegő-féle házig tartott. Ez volt a második gettórész. A harmadik pedig a Régiposta utca. A Pannónia szálloda volt ott, a zsidó templom. Ezt a gettót az Erzsébet tér határolta északról, egészen a Fő utca sarkáig."50 Oszkár rendórfogalmazó elleni per: Czilczer György vallomása. NML XXV. 1. b) 220/1945., 91/1946. 47 Somogyi Magda: „Áldassék, ki igazságosan ítél". Visszaemlékezés. Szécsényi Honismereti Híradó, 1985/1-2., 39-51. p. Idézet: 43. p. 48 Hídváry István interjúja L. Z.-nével. 49 Hídváry István interjúja W. E.-nével. 50 Hídváry István interjúja Z. Gy.- nével. 31
