Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
Репс Az 1771-es megyei összeírás öt zsidó családfőt írt össze a faluban, a közösség lélekszáma tizenkilenc volt. Három családfő Magyarországon született, kettő pedig a birodalom más részeiből származott. Volt közöttük szeszfőző, szabó és apróságokkal kereskedő, s mind szegénysorban élt. II. József összeírói 1784-85-ben már tizenkét háztartást és negyvennégy zsidó lelket találtak Pencen. A következő évtizedek jelentették a penci zsidóság fénykorát. Mo- csáry Antal szerint 1826 körül száztíz izraelita élt a faluban, s zsinagógával is rendelkeztek. A közösség nagy száma bizonyára összefüggésben állt a község szőlőtermesztésével: a penci bor akkoriban a leghíresebbek közé számított. 1848-ban huszonegy család élt itt, ez ki- lencvenhét személyt jelentett. A bevándoroltak közül hárman Csehországból származtak, a többi családfő - kevés kivétellel - már Pencen született. A faluban hét általános kereskedő, három bor- és három rongykereskedő tevékenykedett, ezenkívül dolgozott itt egy-egy boltos, bátyus, üveges, szabó, kocs- máros, pálinkafőző és két alkusz is. Az ösz- szeírók szerint magaviseletüket tekintve „mindannyian becsületesek" voltak. Az 1880-as években még mindig nyolcvan körül volt a zsidók száma Pencen, azonban ezt követően lélekszámúk folyamatosan csökkent: 1910 és 1920 között például 47 főről 27-re. Az 1941. évi összeírás a falu 1442 főnyi lakosságából tizennyolcat tüntetett fel izraelitaként. Az 1930-as években Pencen volt birtokos a helybeli Kun György, aki Osztroluczky Miklós 209 kh-as birtokát bérelte, mellette itt bírt 27 holdas birtokot Schiffer Géza keszegi lakos. A község jegyzője 1945 végén négy család deportálását jelentette a rétsági főjegyzőnek. Innen gettósították Kun Gézát négy, Landsmann Bernátot három, Beck Manót két, Blau Móricot pedig egy családtaggal. Ez tizennégy lélek elhurcolását jelenti. Az év végéig Kun Géza fia, György érkezett haza Pencre (György 1910-ben született Tiszadudán, a háború előtt apjával közösen gazdálkodtak), és visszatért Landszmann Bernát József (sz. 1925) nevű fia is, aki azonban akkor már Budapesten lakott. Az áldozatok közül csupán három személyt tudtunk azonosítani: Beck Sári, Landsmann Sándor, Klein Terézia Forrás: Telek 104., 106., 112., Mocsáry II. 349.; Vallási adatok 84.; 1941. népsz.; NML XXI. 14. 2. 933/1945. Rétság A környező falvak többségéhez hasonlóan, a helyi zsidóság lélekszáma Rétságon is a 19. század harmadik harmadában érte el csúcspontját. A századfordulón harmincnégy izraelita élt itt. A 20. században létszámuk hullámzott - a járási székhely zsidósága részben az értelmiségi pályákon helyezkedett el, így hivatalváltáskor elköltözött a Rétsági utcarészlet az 1930-as években. Előtérben Ádler Izidor üzlete. 295
