Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
1876-ban rituális fürdőt, 1880-ban téli imaházat emeltek. 1912-ben Jungreisz Jakab fábián- házi rabbit választották rabbijukká, aki működésének első évében jesivát és Talmud-Tóra iskolát létesített. Az 1920-as évek végén előbbinek tizennyolc, utóbbinak tizenhat növendéke volt. A Talmud-Tóra tanítóját ekkoriban Rosenberg Rafaelnek hívták. 1920-ban Misnajosz és Talmud Egylet létesült. 1923-ban néhai Mühlrád Ignácné 100 q búzát adományozott a hitközségnek új templom építése céljából, mely azonban már nem készült el. A berceli anyakönyvi kerülethez tartozott Galgagaguta, Nógrádkövesd és Ordaspuszta is. Az első világháborúban negyven berceli zsidó férfi vett részt, közülük ketten haltak hősi halált. A közösség legtehetősebb tagjai az 1930-as évek elején Mühlrád Mór és Beck Miksa birtokosok, Schwartz József és Müller Jenő bérlők, valamint Jakubovits Bernát gőzmalom-tulajdonosok voltak. Következzék néhány rövid életút az itt élők közül: Gansel Áron fakereskedő 1898-ban helyben, Bercelen született. Fakereskedését 1930-ban alapította, melyet önállóan vezetett. Az első világháborúban az olasz és román fronton harcolt, 1918-ban olasz fogságba esett. Kitüntetései vas érdemkereszt és Károly-csapatke- reszt voltak. Felesége Blumenthál lány volt, hat gyermekük született. Grünhut Bertalan vendéglős szintén helyben született, 1865-ben. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályán tevékenykedett. 1908-ban telepedett le Balassagyarmaton, itt vendéglőt nyitott, amely évtizedekig működött. Ő is részt vett a világháborúban. Lőrincz Zsigmond szatócs bevándorló volt, Cserháthalápon, 1874-ben született. Iparosként Szirákon szabadult fel. 1898-ban Becskén lett önálló, Bercelen az 1910-es évek közepétől volt üzlete. Schweizer Ignác bőrkereskedő 1891-ben, Bercelen született. Iskolái elvégzése után atyja mellett tanulta ki szakmáját. 1919-ben lett önálló kereskedő Salgótarjánban. A világháborúban az orosz fronton küzdött, egyszer sebesült. Kitüntetései II. o. ezüstérem és Károly- csapatkereszt voltak. Feleségével hét gyermeket neveltek. Schweitzer Mór kereskedő szintén Bercelen született, 1897-ben. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett, majd segédként fejlesztette szakismereteit. A világháborúban frontszolgálatot teljesített. A bronz vitézségi érmet, a vaskeresztet és a Károly-csapatke- resztet kapta meg. 1935 óta Balassagyarmaton volt társtulajdonosa egy jól menő kereskedésnek. A hitközség utolsó ismert vezetősége az 1930-as évek legelejéről: Jungreisz Jakab főrabbi, Mühlrád Ignác díszelnök, Blumenthál Simon elnök, Gansel Áron gondnok, Mühlrád Mór, Schweitzer Sámuel, Gansel Izrael, Jakubovits Bernát és Lówy Miksa elöljárósági tagok. A berceli zsidóság népesedési adatai a következők: 1840: 67, 1848: 112, 1869: 115, 1880: 128, 1900: 118, 1910: 158, 1920: 181, 1930: 179 fő. A Zsidó Lexikon ebből az időszakból 52 családot és 42 adófizetőt említ. A helyi zsidók között tizenöt gazdálkodó, tíz kereskedő, hat nagykereskedő, öt iparos, három köztisztviselő, két orvos, egy nagyiparos, egy tanító, öt magánzó és két egyéb foglalkozású volt. Az 1941-es népszámlálás már csak 158 izraelitát talált a község 2277 lakója között. Az ortodox irányzatot követő hitközség lé- lekszáma 1944 áprilisában 177 volt. A közösséget elnökként ekkor már Blumenthál Fáik kereskedő vezette, az anyakönyvvezető rabbi tisztségét azonban továbbra is Jungreisz Jakab töltötte be. A holocaust áldozataira a balassagyarmati zsidó temető ravatalozójának falán elhelyezett márványtábla emlékeztet, amely a Gansl 287
