Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
is (Chevra Kadisa, Izraelita Nőegylet, Leányegylet, Pártfogó Iroda). A 325 fős és 59 adófizetőt felmutató ortodox közösség elnöke Beck Adolf kereskedelmi utazó, anyakönyvvezető rabbija Unsdorfer Henrik volt. Ok négy alkalmazottat fizettek és egy aggmenhelyet tartottak fenn. A város a Losonci járás székhelye volt. A járáshoz tartozó települések közül a következőkben éltek izraeliták vagy megkeresztelke- dett zsidók: Fülek (205,9; 5415,); Fülekkovácsi (6; 767); Fülekpilis (4; 868); Fülekpüspöki (1; 976); Gács (26; 958); Losoncapátfalva (6, 11; 1330); Mucsény (4; 750); Panyidaróc (1; 754); Pinc (7,1; 460); Ragyolc (19; 1832); Rapp (1,1; 733) Terbeléd (4; 639). A losonci zsidó közösség áldozatainak nevét a háború után sem vésték emléktáblára. Azonosításuk során az állami a- nyakönyvekre és a YVI adatbázisára kellett hagyatkoznunk. Ezt egészítettük ki Puntigán József várostörténész gyűjtésével, amely a zsidó temető sírfeliratait vette számba, és írta le azokat a síremlékeket, amelyeken a holocaust-áldozatok emlékét örökítették meg a túlélő hozzátartozók. A jelképes sírok számos névvel bővítették listánkat. A háború után - különböző okokból - születtek listák az elhurcoltakról, azonban ezeket csak adataink kiegészítésére tudtuk használni. Holocaust-megemlékezés az új zsidó temetőben. A képen Sternlicht Gertrúda, aki 2004 nyaráig intézte a hitközség ügyeit. 268 A rekonstrukciós munkánk általános problémáit Balassagyarmatnál tárgyaltuk. Most csak a helyi specialitásokra szeretnénk kitérni. Abból adódóan, hogy a két világháború között Losonc a Csehszlovák Köztársasághoz tartozott, a losonci zsidó családok megőrizhették, továbbépíthették azokat a családi kapcsolatokat, amelyeket évtizedek, helyenként századok alatt kiépítettek a Felvidéken. (További vizsgálatok mutathatnak rá arra, hogy újonnan kötött házasságaik milyen arányban hoztak vagy vittek házasfelet a csonka-magyarországi részekről, illetve részekre.) Ebből adódóan számos losonci származású családtag tartózkodott a háború első éveiben a Szlovákiánál maradt területeken. Ok részben állandó lakhellyel rendelkeztek, azonban bizonyára voltak olyanok is közöttük, akiket ideiglenesnek szánt tartózkodásuk alatt értek a 1942-es szlovákiai deportálások (ami Magyar- országon 1944-ben lejátszódott, az itt már részben 1942-ben megtörtént). Esetükben eltekintettünk a listára történő felvételtől. Most mégis közöljük neveiket, hogy emléküket ilyen módon is megőrizzük, mint egykori nógrádi polgárokét: Bloch Erna, Csillag Lőrinc, Demeter Jakab, Glück Magdolna, Kleinné *Grün Karolina Ilona, Kornél András, Zoltán Margit, Blau- weisz Chaim, Blauweisz Eliahu, Blauweisz Rivka, Blauweisz Zeev, Fabriczki Lipót, Fabriczki Lipótné *Grósz Katalin, Galánti Borbála, Geiger Rozália, Gerzson Ferdi- nánd, Juda László, Kahan Cecília, Klein Éva, Kürti György, Leimdorfer Erzsébet, Lichter Fáni, Popper Erzsébet, Rozhenstein Samu, Rübner József, Schlesinger János, Schönfeld Bertold, Steiner Adolf, Ster- linger Rozália, Weinberger Simon Sándor, Jelűnek Stefánia, Grünwald Ilona, Grün- wald József, Grünwald László, Rozhenstein Adolf, Grünfeld Ilona, Grünfeld Renáta, Grünfeldné *Kemény Erzsébet, Grünhut
