Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)

Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól

itt" - írja 1826-ban kiadott monográfiájában Mocsáry Antal. A szőlő és a zsidók ittléte el­választhatatlanul kapcsolódott össze Le- génd történetében. A nógrádi viszonylatban jó minőségű bor szállításában, eladásában a bányavárosokig értek a helyi kereskedők kapcsolatai. A község birtokosai nekik adták ki regáléikat, ők voltak a kocsmárosok, pá­linkafőzők, a 20. század második felétől a szatócsboltok vezetői. A 20-30 fős közösség az 1873-as kolera, majd a hagyományos, sző­lőre épülő gazdálkodásnak véget vető filo- xérajárvány után számában megcsappant. Új családok jöttek a régiek helyére - keve­sebb számban. (Talán az ő nyomukra vezet bennünket a YVI adatbázisának egyik adata: a holocaust áldozata lett Feleki József, aki Legénden született, 1883-ban, a II. világhábo­rú alatt már Milánóban élt, de mégis a francia- országi Drancyból deportálták Auschwitzba, ahol elpusztult.) Az 1941. évi népszámlálás már csak ki­lenc zsidó polgárt talált Legénden. A község ekkor 1007 lelkes volt. Témánk tárgyalása­kor három családot említhetünk itt: Wie- nerbergerék szatócsok voltak, de kovácsmű­helyük is volt. A későbbi összeírás jól tükrö­zi vissza életüket: lakóházuk két üzlethelyi­ségből, két szobából, konyhából, kamrából és kovácsműhelyből állt. A ház kőalapon, vert falból és vályogból épült, tetőzete cse­rép volt. Mezőgazdasági ingatlanként mind­össze 600 négyszögöl kiterjedésű szántóval, ugyanakkor cséplőgarnitúrával, gőzkazán­nal, cséplőszekrénnyel rendelkeztek, tehát bércsépléssel is foglalkoztak. Scwarczék saját földbirtokon gazdálkod­tak. Néhai Schwartz József 1863-ban szüle­tett Szokolyán. A Vácott végezett középisko­lai évek után Legénden először bérelt föl­dön, később saját birtokán kezdett gazdál­kodni. A birtokot 1915-ben bekövetkezett haláláig vezette. Halála után özvegye és fiai vitték tovább a 260 kh-as gazdaságot. A harmadik, és - a község története szempontjából - legfontosabb a Schrecker család, amelynek tagjai akkor már jó félszáz éve voltak a falu legnagyobb birtokosai. Ró­luk bővebben is megemlékezünk. A Schwarcz család kastélya Legénden, mai állapotában A Schrecker család sorsában a nagypol­gári családregények elevenednek meg. A szétágazó családfán vagyonalapítók és va­gyonvesztők, tisztes polgárok és kalandos sorsú családtagok követik egymást. A család „legéndi" ága jellegzetes képviselője annak a polgári rétegnek, amely a 19. század máso­dik felében és a 20. században oly fontos sze­repet játszott a modern Magyarország meg­teremtésében. Schrecker Izidor a vagyonszerző család­tagok közé tartozott. 1848-ban, Vágújhelyen született. Hatgyermekes szegény tanító fia­ként már 13 éves korában munkába állt, 15 évesen lett a Pannónia Malom gyakornoka. Egész fiatalon lépett előre a cég jegyzőjévé, és még 32 éves sem volt, amikor az ország egyik legnagyobb malmának, a Concor- diának az igazgatói székét ajánlották föl ne­ki Budapesten. Pályája felívelését jelzi, hogy a század végén a Nógrád megyei Legénden 1700 holdas birtokot vásárolt. 259

Next

/
Oldalképek
Tartalom