Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)

Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól

itt" - írja 1826-ban kiadott monográfiájában Mocsáry Antal. A szőlő és a zsidók ittléte elválaszthatatlanul kapcsolódott össze Le- génd történetében. A nógrádi viszonylatban jó minőségű bor szállításában, eladásában a bányavárosokig értek a helyi kereskedők kapcsolatai. A község birtokosai nekik adták ki regáléikat, ők voltak a kocsmárosok, pálinkafőzők, a 20. század második felétől a szatócsboltok vezetői. A 20-30 fős közösség az 1873-as kolera, majd a hagyományos, szőlőre épülő gazdálkodásnak véget vető filo- xérajárvány után számában megcsappant. Új családok jöttek a régiek helyére - kevesebb számban. (Talán az ő nyomukra vezet bennünket a YVI adatbázisának egyik adata: a holocaust áldozata lett Feleki József, aki Legénden született, 1883-ban, a II. világháború alatt már Milánóban élt, de mégis a francia- országi Drancyból deportálták Auschwitzba, ahol elpusztult.)

Az 1941. évi népszámlálás már csak kilenc zsidó polgárt talált Legénden. A község ekkor 1007 lelkes volt. Témánk tárgyalásakor három családot említhetünk itt: Wie- nerbergerék szatócsok voltak, de kovácsműhelyük is volt. A későbbi összeírás jól tükrözi vissza életüket: lakóházuk két üzlethelyiségből, két szobából, konyhából, kamrából és kovácsműhelyből állt. A ház kőalapon, vert falból és vályogból épült, tetőzete cserép volt. Mezőgazdasági ingatlanként mindössze 600 négyszögöl kiterjedésű szántóval, ugyanakkor cséplőgarnitúrával, gőzkazánnal, cséplőszekrénnyel rendelkeztek, tehát bércsépléssel is foglalkoztak.

Scwarczék saját földbirtokon gazdálkodtak. Néhai Schwartz József 1863-ban született Szokolyán. A Vácott végezett középiskolai évek után Legénden először bérelt földön, később saját birtokán kezdett gazdálkodni. A birtokot 1915-ben bekövetkezett haláláig vezette. Halála után özvegye és fiai vitték tovább a 260 kh-as gazdaságot.

A harmadik, és - a község története szempontjából - legfontosabb a Schrecker család, amelynek tagjai akkor már jó félszáz éve voltak a falu legnagyobb birtokosai. Róluk bővebben is megemlékezünk.

A Schwarcz család kastélya Legénden, mai állapotában

A Schrecker család sorsában a nagypolgári családregények elevenednek meg. A szétágazó családfán vagyonalapítók és vagyonvesztők, tisztes polgárok és kalandos sorsú családtagok követik egymást. A család „legéndi" ága jellegzetes képviselője annak a polgári rétegnek, amely a 19. század második felében és a 20. században oly fontos szerepet játszott a modern Magyarország megteremtésében.

Schrecker Izidor a vagyonszerző családtagok közé tartozott. 1848-ban, Vágújhelyen született. Hatgyermekes szegény tanító fiaként már 13 éves korában munkába állt, 15 évesen lett a Pannónia Malom gyakornoka. Egész fiatalon lépett előre a cég jegyzőjévé, és még 32 éves sem volt, amikor az ország egyik legnagyobb malmának, a Concor- diának az igazgatói székét ajánlották föl neki Budapesten. Pályája felívelését jelzi, hogy a század végén a Nógrád megyei Legénden 1700 holdas birtokot vásárolt.

259