Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)

Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól

el. A hitközség elnöke ekkoriban Hirschfeld Adolf volt. A község gazdasági életében, áruellátásá­ban a helyi zsidóság kulcsszerepet játszott. Pollatsek Dezső 1925-ben nyitotta meg itt Er­zsébet gőzmalmát, mely a környék legmo­dernebb berendezésével, motorikus villany­teleppel működött. A község legnagyobb bir­tokosai közé számított Róth Jenő, aki Soóky Endre közel 400 kh-as bérletén gazdálkodott. A közösség foglalkozási összetétele vegyes volt. Az áldozatok adatai között legtöbbször a kereskedő és szatócs megjelöléssel talál­kozhatunk, de van közöttük orvos, mészá­ros, szabómester, népiskolai tanító, sőt ko­vácsmester is. 1944-ben Vadkerten anyahitközség műkö­dött, melynek vezetői Hirschfeld Ernő keres­kedő elnök és Pollák Zakariás anyakönyvve­zető rabbi (róla részletesebben Nagyoroszinál szólunk) voltak. A 75 adófizető mellett a lé- lekszámot 207 főben adja meg a hitközségi vezetők által 1944 áprilisában a Zsidó Tanács­nak megküldött jelentés. Azonban megjegy­zik: „A létszámot csak hozzávetőlegesen tud­ták megállapítani, mert a tagok 32 községben laknak, s a létszámról nincs nyilvántartás. A községek látogatása pedig lehetetlen utazási engedély hiányában." Sajnos nem tudjuk, hogy pontosan mely községek tartoztak Ersek- vadkerthez. Azt feltételezzük, hogy esetleg Nagyoroszi helyett itt alakították ki a Rétsági járás egyház igazgatási központját. Az 1944-es zavaros viszonyokat tükrözi az, hogy az 1944. évi költségvetési előirányzatot már meg sem tervezték a hitközség vezetői. A községben emlékmű őrzi a világhábo­rúk áldozatainak emlékét. A felvésett nevek között ott találjuk a helyi zsidóság mártírjai­nak nevét is. (A névsort Nógrádi László pol­Az érsekvadkerti izraelita közösség imaháza az 1930-as években.

Next

/
Oldalképek
Tartalom