Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
„Steiner Árpád sütőmester. Születési éve és helye: 1902, Szécsény. Iskolái elvégzése után a sütőiparban képezte ki magát. Budapesten, mint segéd, több éven keresztül fejlesztette szaktudását. Majd 1939-ben Balassagyarmaton önálló sütőmester lett. Péküzeme a mai kor igényeinek megfelelően van berendezve. Két alkalmazottnak nyújt megélhetést. Felesége: Schwarcz Berta. Gyermeke: Andor." „Steiner Bertalan üvegkereskedő. Születési éve és helye: 1869, Szelény. Szakmáját Ipolyságon tanulta ki, ahol mint segéd hosszabb ideig munkálkodott. 1899- ben lett önálló Balassagyarmaton. A világháborúban az orosz és albán fronton harcolt. Felesége: Neuspiller Eszter." „Susitzky Mór bomagykereskedó. Születési éve és helye: 1886, Balassagyarmat. Középiskoláit Balassagyarmaton végezte, majd a kereskedői pályára lépett. Szakismereteit szülővárosában fejlesztette, majd 1922- ben önálló kereskedő lett és megalapította mai üzletét. A világháborúban katonai szolgálatot teljesített, és mint hadirokkant szerelt le. Üzletében 2 állandó alkalmazottat foglalkoztat." „Ungár J. József textilkereskedő. Születési éve és helye: 1896, Balassagyarmat. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. A világháborúban a 23. és 13. honvéd gyalogezred kötelékében az olasz fronton teljesített szolgálatot. Kitüntetései: a koronás vas érdemkereszt a vitézségi érem szalagján és a Károly-csapat- kereszt. 1919-ben alapította meg jelenlegi üzletét Balassagyarmaton. Az OMKE tagja. Felesége: Ungár Ilona. Gyermekei: Róbert és Noémi." Bánk Az 1941-es népszámlálás mindössze három izraelitát talált a község 711 lakója között. Kutatásaink során egyetlen áldozatot ismertünk meg a halotti anyakönyvből: Bárok Dávidnét, aki foglalkozását tekintve háztartásbeli volt. Férjét - a rétsági körjegyző 1945 végi feljegyzése szerint - vele együtt deportálták, bár kora alapján inkább munkaszolgálatra vonultathatták. Elhurcolása előtt a kis család szatócs- üzletet működtetett a faluban. Bárok Dávidné *Klein Anna Forrás: 1941. népsz.; NML XXI. 14. 2. 933/1945. Barna Bárnán az 1941-es népszámlálás adatai szerint hét izraelita lakott. (A község lakosainak száma 1202 fő volt.) Az 1930-as években Römer Árpád családjáról vannak adataink: ők 1913 óta vezették az itteni vegyeskereskedést. Az áldozatok között a család egyik tagját sem találtuk. A YVI adatbázisából ismerhettük meg Weisz Dezsőt és Józsefet, akik bizonyosan itt születtek, ám, hogy családjuk a háború alatt is Bárnán lakott-e, azt nem tudjuk teljes bizonyossággal állítani. Weisz Dezső, Weisz József Forrás: 1941. népsz. Bércéi A községben már a 18. század közepétől laktak zsidók. A legrégibb családok a Blumen- thálok és a Mühlrádok voltak, amelyek leszármazottai a holocaustig vittek meghatározó szerepet a községi és a hitközségi életben. Blumenthál Jakab - a Zsidó Lexikon „magántudósként" említi - még a hitközség alapítása előtt, 1870-ben létesített itt jesivát, amelynek 20 hallgatója volt. Egészen 1871-ig a berceli zsidók a szomszédos Becske hitközséghez tartoztak. 1871- ben azonban már külön hitközségbe tömörül225
