Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)

Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól

a munkaszolgálatra bevonultatottak és 560- 610 főben a deportálás után munkára vittek számát. Állítása szerint hatvan nő és két deportált férfi tért vissza Balassagyarmatra.15 A visszatérő munkaszolgálatosok számát - Kertész István volt balassagyarmati lakos visszaemlékezése alapján - százötven főre tehetjük.16 A városba visszatért zsidó lakosság összes számát kétszáz-kétszázötven főre becsüljük.17

Természetesen nem minden túlélő tért vissza Balassagyarmatra. Voltak, akik az ország más részein - elsősorban Budapesten - telepedtek le, de olyanok is akadtak, akik más országban kezdtek új életet.18 Számuk azonban, mely talán örökre ismeretlen marad előttünk, nem lehetett nagy. Az összes túlélő száma sem haladhatta meg azonban a három- száz-háromszázötven főt. Ez alapján azt feltételezzük, hogy a balassagyarmati zsidó közösség vérvesztesége több mint 80%-os lehetett, azaz 1400 és 1500 lélek vált a holocaust áldozatává.

Elemezve az általunk összeállított névlistát, azt mondhatjuk, hogy jelenleg az áldozatok mintegy 85%-ának ismerjük a nevét, és nem egészen 60%-ának ezen kívül valamely, vagy több személyes adatát. Megállapításainkat az alábbi táblázatban foglaltuk össze:-14

15-39

40-59

60a)

22%

40,80%

24,50%

12,70%

b)

12,30%

38,15%

32,90%

16,50%

c)

392

726

436

226

d)

110

340

294

147

e)

41

126

108

55

f)

151

465

401

201

_gL_

1218 lélek

a) Az 1941. évi népszámlálás százalékos megoszlása az egyes korcsoportok szerint a város teljes lakosságát tekintve.

b) Az áldozati listánkban szereplő ismert életkornak feltételezett százalékos megoszlása az 1941. évi népszámlá212

lás korcsoportok szerinti megoszlását figyelembe véve.

c) Az 1780 fősnek tekintett 1944-es zsidó népesség feltételezett számbeli megoszlása, az 1941. évi százalékos megoszlást figyelembe véve.

d) Az áldozati listában szereplő ismert korúak tényleges megoszlása korcsoportok szerint.

e) Az áldozati listában szereplő ismeretlen korúak feltételezett számbeli megoszlása az ismert korúak korcsoportok szerinti arányait figyelembe véve.

f) A d) és e) adatsorok összege.

g) Az áldozati listában szereplő személyek száma ösz- szesen.

Bizonyos, hogy a fiatal felnőtt korosztályokban a túlélés lényegesen nagyobb aranyú volt, mint a gyermek és az idős korosztályokban. Listánkról mégis leginkább a gyermekek hiányoznak. Kutatásaink szerint 1929. június 14. és 1944. június 14. között 274 balassagyarmati illetőségű, izraelita anyától származó gyermek született. Valószínű, hogy a 15 évnél fiatalabbak tényleges száma 1944-ben kisebb volt az 1941-es állapotok interpolálásával nyert 392 fős számnál, vélhetően nem haladta meg a 300 főt. Az áldozatok korcsoport szerinti elvi megosztásával kapott 151 fő így a tényleges létszám felét teszi ki.

Valószínűsíthető, hogy a gyermekek, főként a 10-12 év alattiak, idősebb társaiknál jóval nagyobb arányban pusztultak el a megsemmisítő táborokban. Feltételezésünk szerint - mintegy nyolcvan százalékos halálozással számolva - a veszteség megközelítette, vagy meg is haladta a 250 főt.19

A 40 éven felüli korosztályok halottainak száma - ugyancsak feltételezésünk szerint - nagyjából azonos lehetett az áldozati listán szereplőkével. (Ez természetesen korántsem jelenti azt, hogy teljesnek tekintenénk kutatásunk eredményét.)

Czilczer György szerint a gyermekeken kívül még az Auschwitzba érkezés napján áldozatok lettek az 50 éven felüli nők, a terhes és gyermekes anyák, a 60 éven felüli férfiak és az