Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)

Senkiföldjén. Nógrád vármegye gettóinak története

kinevezése híján Баку László aláírásával ellátott5 titkos rendelet a zsidóság gettókba költöztetését írta elő, kivéve a hadi, gazdasági szempontból nélkülözhetetlen személyeket, a mentesítetteket, a vegyes házasságban élőket és leszármazottjaikat, az egyedülálló orvosokat, állatorvosokat, gyógyszerészeket és mérnököket. Az elhatárolt területeket a rendészeti hatóságoknak kell kijelölni a városokban és nagyobb községekben. A zsidók összeszedését Endre a területileg illetékes rendőrségre és csendőrségre bízta, külön felhíva figyelmüket a tanácsadóként közreműködő német biztonsági rendőrséggel való zökkenőmentes kapcsolattartásra. A lakhelyükről elszállítandó „foglyokat" (a rendelet használja ezt a kifejezést) vonaton, illetve élőfogaton kellett eljuttatni a gettókba, s mindenki csak a rajta lévő ruháját, legfeljebb két váltás fehérneműt és családonként maximum ötvenkilós poggyászt, de fejenként legalább kétheti élelmet vihetett magával. A rendelet kitért még az idegen állampolgárságú zsidók gyűjtőtáborokban való elhelyezésére is, valamint megszabta a zsidók összeszedésének menetét. Eszerint a sorrendet csendőrkerületenként határozták meg, s a Nógrád vármegyét is magában foglaló miskolci (VII.) csendőrkerület a kassai, marosvásárhelyi és kolozsvári után következett.

A vidéki zsidóság városokba való gyors elkülönítése, mint a „végső cél megvalósításának előfeltétele" nem 1944 tavaszán, és nem a magyar hatóságok fejéből kipattant ötlet volt: hasznosították a korábban megszállt európai országban

5 Randolph L. Braham: A népirtás politikája. A Holocaust Magyarországon I—II. Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 1997. 548. p. Endrét, aki Eichmann szerint „paprikával megszórva falná fel a zsidókat", és Bakyt, aki a magyar nácizmus és antiszemitizmus egyik fó szószólója volt, a közigazgatási, illetve a politikai osztályokért felelős államtitkárokká nevezték ki Jaross Andor belügyminisztériumában. Баку kinevezése március 24-én, Endréé csak április 9-én lépett hatályba. Uo. 411-412. p.

A hitközségek kiváltságos tisztelettel övezett tagjai, vallási vezetői - Nógrád megyei rabbik: Deutsch Mózes 1874-től egészen 1931-ig volt Salgótarján főrabbija.

A Morvaországból származó Deutsch Áron Dávidot (1851-től Balassagyarmat rabbija) az ortodoxia legjelentékenyebb hazai harcosai között tartják számon: komoly érdemeket szerzett az autonóm ortodox hitközségek legális elismertetésében. Fia és utódja, a képen látható Deutsch József Dávid 1878 -1922 között tevékenykedett Balassagyarmaton.

15