Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Senkiföldjén. Nógrád vármegye gettóinak története
Senkiföldién Nógrád vármegye gettóinak története Vannak napok, amelyek csak utóbb kapnak értelmet vagy jelentőséget. Az 1895. év márciusának utolsó napja is ilyen. Bizonyára szép, verőfényes időjárás volt, hiszen a balassagyarmati hitközség elöljárósága és „több intelligens tagja" a tavaszi, bizonytalan útviszonyok ellenére is ellátogatott a jó húsz kilométerre lévő Horpácsra, „Szontagh Pál1 úr ő nagyméltóságához, hogy ót a zsidók recepciójáról szóló javaslat tárgyalásakor a főrendiházban mondott nagyszabású és szabadelvű beszédéért üdvözölje."2 A küldöttség nevében a hitközség jegyzője, Lőwinger József mondott üdvözlőbeszédet: „Kegyelmes uram! Ami a szívből ered, az a szívbe hatol, mondja a közmondás: ezt igazolja a jelen látogatás, mellyel a balassagyarmati izraelita hitközség mélyen érzett hálájának kíván kifejezést adni nagyságodnál, ki az ország színe előtt oly melegen, hogy úgy mondjam atyai jóindulattal nyilatkozott hitfelekezetünkról." A jegyző a próféta szavait idézte az agg politikus elé: „mindnyájan egy atyának vagyunk a gyermekei, mindnyájunkat egy Isten teremtett." A tudósító szavai szerint Szontagh a küldöttséget szívélyes szavakkal fogadta: „Én azt, amiért önök oly szívesek voltak megjelenni, nem tettem volna; hanem midőn láttam, hogy a zsidó felekezetet - melyet én csakugyan, úgy közgazdászaik valamint közművelődési szempontból egy nemes és a magyar állameszméhez leghívebben ragaszkodó fajtának tartok az összes nemzetiség között - oly méltatlanul megsértve láttam ... az igazságszeretet nem engedte ezt elhallgatnom." Gondolhatta-e Nógrád kellőképp máig sem méltányolt nagysága, Madách és Nagy Iván barátja, hogy szavainak elhangzása után alig félszáz évvel mindaz, amiben hitt, romba dől, utódai megtagadják a recepció eszméjét és részesei, vagy egyenesen elkövetői lesznek a huszadik század egyik legnagyobb gazságának? Aligha. Az első világháború vihara, a forradalmak kora és a trianoni tragédia átértékelt minden addig volt hitet. A huszadik századi Magyarország gazdasági, szociális, politikai feszültségekkel terhes világában Izrael befogadott fiaiból negyedszázad alatt kitaszítottak lettek. A 19. század nagy liberális 1 Szontagh Pál (1820-1904) Szécsény szülöttje, jogi tanulmányainak elvégzése után (1842 és 1847 között) a vármegyében volt jegyző és szolgabíró, majd Libetbánya városa követként Pozsonyba küldte. 1848-ban Bécsben fogalmazó lett herceg Esterházy Pál külügyminiszter mellett. A szabadságharc bukása után két év olmützi várfogságra ítélték, de 1850. július 27- én kegyelmet nyert, horpácsi birtokára vonult, ahol gazdálkodással, politikai és szépirodalmi tanulmányokkal foglalkozott. 1865-ben a balassagyarmati kerület választotta képviselőjének, később a nagylaki, a tabi, majd 1876-887 között ismét a balassagyarmati kerületeket képviselte. Előbb a balközépnek, majd a szabadelvű pártnak volt vezéralakja. Két ízben választották meg a képviselőház elnökének, s mint ilyen, belső titkos tanácsos lett. 1887-ben a király a főrendiház örökös tagjává nevezte ki. 2 Az 1890-es évek közepén zajlott az ún. „egyházpolitikai küzdelem", melynek eredményeként elfogadás13