Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Rendeltetési állomás: Auschwitz. A gyűjtőtáborok és a deportálás
gött balassagyarmati rendőrök álltak kordont, ők próbálták távol tartani a kíváncsiskodókat, megakadályozni az esetleges szökéseket. Néhány emberrel az állomás felett átvezető hidat is felügyelték, míg társaik a Kossuth utcai vallatónál őrizték a zsidóktól elvett értékeket.8 A túlélők később úgy emlékeztek vissza az állomáson történtekre, hogy hatvan-nyolcvan embert gyömöszöltek be egy-egy vagonba, és az elképzelhetetlen zsúfoltság mellett sokat szenvedtek a szükségvégzés megoldatlansága, illetve a vízhiány miatt is.9 A zsidó tanács indulás előtt kiosztotta az összes megmaradt konzervet, szárazfőzeléket, kenyeret, lisztet, egy kirendelt leventeszázad pedig még némi kenyeret adott a vagonokba. Az élelmezésre ezért nem panaszkodtak, a tűzoltósági kútról két lajtos kocsival vitt vizet azonban mindenki kevesellte.10 (Ilyen volt tehát az úgynevezett „üdítőszolgálat", amely Endre László állítása szerint „a pályaudvarokon és a kilépő határállomásokon az elszállítandó zsidóságnak a lehetőség szerinti kényelmét van hivatva biztosítani".)11 A nyírjesi transzport első szerelvénye már június 10-én, a késő délutáni órákban menetkész volt. Pár centis szellőzőréseket hagyva, az „utasok" számát a vagonok falára felírva zárták le a kocsikat,12 s még a sötétedés beállta előtt útnak indították a vonatot. Helyébe a VIII. vágányra tolatták az újabb tizenöt kocsit, s éjfél után ezekbe is bezsúfolták a többieket.13 Aszódnál, ahol a pályaviszonyok már alkalmasak voltak erre, egyetlen hosszú szerelvénnyé kapcsolták össze a két vonatot, hogy aztán Miskolc felé vegyék az irányt. A zsidótlanítási akció lebonyolítása során arra külön ügyeltek az illetékesek, hogy a sárga csillagosok semmiféle kiskaput ne találhassanak. Endre László a büntetés-végrehajtó és javítóintézetek, sőt elmegyógyintézetek, kórházak, szanatóriumok, üdülők „és más egyéb, a zsidók megbúvására alkalmas helyek" rendszeres átfésülését is szükségesnek tartotta,14 s kívánsága nem maradt teljesítetlen. A balassagyarmati köz- és gettókórház zsidó betegeit teherautókon és mentővel szállították ki a vasútállomásra, ahonnan június 12-én, a második transzport három külön kocsijában vitték el őket az illéspusztaiakkal együtt. A Mária Valéria kórház ápoltjai útravalóul csomagokat kaptak, amelyeket apácák gyűjtöttek össze számukra. Egy kedves nővér engedélyt kért, hogy legalább így segíthessék a zsidókat, s kérését az illetékes rendőrtiszt nem utasíthatta vissza.15 Június 13-ára ütemezték a salgótarjáni bányaistálló kiürí7 Schenk Erzsébettel és Czilczer Györggyel felvett DEGOB-jegyzó- könyvek (3551. és 3550. szám). 8 NML XXV. 1. b) 220/1945. Óriás Oszkár, Batta Pál, Fekete Géza és Sipos László rendőrök vallomása az Óriás Oszkár rendőrfogalmazó elleni népbírósági perben. 9 DEGOB-jegyzókönyvek: Weisz Oszkárné és Anikó (3552. szám), Schenk Erzsébet (3551. szám), Czilczer György (3550. szám). A vagonok, vagyis a G-sorozatú terményszállító vasúti kocsik rakodóterének hossza 7,5 m, szélessége 2,6 m. Rakterületük 19,37 m2, raktérfogatuk 43,26 m3 volt. (Az adatokat Gere József bocsátotta rendelkezésre.) 10 Czilczer Györggyel felvett DEGOB- jegyzókönyv (3550. szám); NML XXV. 1. b) 220/1945. Faludi László tűzoltóparancsnok vallomása az Óriás Oszkár elleni népbírósági perben. 11 Endre ezen hazugsága az 1944. június 21-ei minisztertanácsi ülésen hangzott el. Braham 828. 12 NML XXV. 1. b) 220/1945. Czilczer György vallomása az Óriás Oszkár rendőrfogalmazó elleni népbírósági perben. 13 Vojtkó 142. p. 14 Endre jelentése az 1944. június 21-ei minisztertanácsi ülésen. Braham 828. 15 NML XXV. 1. b) 220/1945. József Ferenc és dr. Csekey László vallomása az Óriás Oszkár rendőrfogalmazó elleni népbírósági perben.