Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)

Rendeltetési állomás: Auschwitz. A gyűjtőtáborok és a deportálás

A majd három hete lezárt gettó foglyai első ízben léptek át a tiltott kapukon. Maradék motyójukkal, tömött sorokban indultak a bányaistálló felé. Június első hétfőjén, kora hajnalban hagyták el gettóbéli lakóhelyüket. Az utolsó megalázó motozás és a bámészkodókkal kísért gyalogmenet mély nyomokat hagyott lelkűkben. Úgy tűnik, különösen a fiatalok élték meg nehezen a történteket. (►40.)

Amikor indulniuk kellett, a legtöbben azt hitték, dolgozni mennek. Azzal nyugtatták magukat és társaikat kisebb- nagyobb sikerrel, hogy „csak" munkára fogják majd őket. „... egy húszéves emberben benne volt a remény, hogy hát visznek dolgozni. Ez volt a jelszó" - mondja egyikük.25 „Volt egy új lepedőm, abba belecsomagoltam a legszükségesebb fehérneműt meg ruhát, mert azt hittem, hogy dolgozni megyünk és arra szükség lesz, és azt húztam végig az utcán - magyarázza egy másik túlélő - Mire odaértünk, hát a lepedő tiszta rongy volt és kihullott minden belőle. Na, mondom, most tette meg a legnagyobb szolgálatot nekem. És így értünk oda."26

Balassagyarmaton nagyon hasonló rendben peregtek az események. Június 5. hajnalán leventék rontottak a gettó házaiba a rendőrkapitányság által kiállított cédulákkal.27 Rájuk parancsoltak, hogy fél óra alatt, legfeljebb ötvenkilós csomagjaikkal vonuljanak ki az utcára. Hat órakor már készen álltak, azonban csak este hatkor került sor kiszállításukra. Az elhagyott házakat nyomban lepecsételték a pénzügyi közegek, oda többé nem térhettek vissza. Csak a betegek marad25 Hídváry István interjúja Cs. Gy.- nével.

26 Hídváry istván interjúja G. A.- nével.

27 NML XXV. 1. b) 220/1945. Óriás Oszkár rendőrfogalmazó vallomása az ellen indított népbírósági perben.

Az 1848-1849-es szabadságharcban, majd az első világháborúban számos zsidó harcolt a hazájáért. A képen az 1917-ben hősi halált halt kisterenyei Kohn Lajos látható katonatársaival. A díszes Jahrzeit- tábla az 6 tiszteletére készült. A zsidóság minden esztendőben mécsgyújtással és imával emlékezik hozzátartozóira, haláluk zsidó időszámítás szerinti évfordulóján. A keresztény naptártól való eltérések kiküszöbölése érdekében ilyen táblákon számították ki jó előre az évforduló pontos napját.

103