Szirácsik Éva: A nemes vármegyének kezéhez… II. Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk I. 1703–1705 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 44. (Salgótarján, 2004)

25. II. Rákóczi Ferenc levele Nógrád vármegyéhez a kereskedők és mesteremberek áruinak, munkájának ármegszabásáról (Dunaordas, 1704. május 4.)

gratiosé Statuisse Unum Millionem Cupreae Monetae cudendam esse, ita tarnen ut Similis moneta ex post ä Co[mi]t[a]tibus Schemniczy permutetur, opinionem Co[mi]t[a]tüs circa cusionem ejusmodi monetae explorando, humillimé itaq[ve] Suae Celsitudini rescribendum est non difficultare eqvidem cusionem ejusdem Monetae Inclytum Co[mi]t[a]tum, ita tarnen ut eadem in aliis qvoqjve] Co[mi]t[a]tibus acceptatur; & Siqvidem plurimae aliud frandes circa cusionem talis monetae per alios malitiosus homines committi assolerent, tale aliqvod medium adinveniri deberet, ne cum maximo regni damno per alios etia[m] malitiosus Similis moneta Supplantitur."

1 (NMLIV. 1/a. 10. köt. 124 o.) Nograd vármegye 1704. július 14-én, Losoncon tartott általános nemesi közgyűlésén: „Minthogj a' Réz pinz[ne]k szabados folyása más Vármegyékben nem lehet, nem akarván az szeginység ell venni, a' Méltóságos Fejedelmet eö Nag[yság]át Level által kell meg találni, méltóztassék meg Parancsolni a' Vármegyék[ne]k, hogj végjék ell mindenütt azon Veres pinzt." (NML IV. l/a. 10. köt. 147 o.) 25. II. Rákóczi Ferenc levele Nógrád vármegyéhez a kereskedó'k és mesteremberek áruinak, munkájának ármegszabásáról (Dunaordas, 1704. május 4.) II. Rákóczi Ferenc a hadseregnek és több vármegye lakosainak panaszaiból megtudta, hogy az idegen német nemzet adóztatásai végett a pénz más országokba áramolt, pénzhiány alakult ki, ennek ellenére a vármegyékben és a szabad királyi városokban a kereskedők és mesteremberek az árúikat áron felül értékesítik, ami az ország és benne a vármegyék lakosainak kárára válik. Mivel a mostani hadakozás célja az igazság és arányosság visszaállítása, ezért a fejedelem utasítja a vármegyét, hogy a 1 Vették őfensége, a fejedelem folyó hó 20-án, a Jászberénynél lévő táborban kelt levelét, amelyben határozottan kinyilvánítja, hogy a jelenleg közbejövő hadművelet végett a kereskedelem szünetel, amiből egyébként az ország haszna növekedni szokott, a kincstári jövedelmek csökkennek, amelyeket pedig a királyság közjavának költségeire fordítottak, az arany- és ezüstbányák pedig kevésbé virágoznak. Őfensége kegyesen elhatározta, hogy egymillió rézpénzt veret úgy, hogy a hasonló pénzt a vármegye a későbbiekben Selmecbányán beválthatja. Mivel meg kívánja ismerni a vármegye véleményét az olyan pénz veréséről, ezért őfenségének alázatosan azt válaszolják, hogy ennek a pénznek a verése nem ütközik nehézségekbe ugyanazon tekintetes vármegye számára, ha azt a többi vármegye is elfogadja, mert a legtöbb ilyen csalást a verés körül gonosz emberek szokták űzni, akik ellen valamilyen módon föl kell lépni, hogy ne okozzanak az ország számára nagy károkat más gonosz emberekkel együtt, akik a hasonló pénzeket váltják. 156