Szirácsik Éva: A nemes vármegyének kezéhez… II. Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk I. 1703–1705 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 44. (Salgótarján, 2004)

Bevezetés

ben egy, vagy két másik személy is elhelyezte aláírását. Az 1704. február 24e és 1705. március 4-e között íródott leveleken szerepel Pápai János neve, aki akkor kancelláriai igazgató volt, előtte pedig a fejedelem titkára, bár a továbbiakban is jegyzett néhány levelet. Ezt követően a levelekre került a Nógrád vármegyei nemes, Ráday Pál aláírása is, aki ekkoriban vált a fejedelem belső titkárából kancelláriai igazgatóvá. Hasonlóan Jánoky Zsigmond neve is fölbukkan ilyen módon, aki az udvari kancellária, az udvari tanács, s 1705-től a szenátus tagja volt, s Ráttkay György ezereskapitányé, illetve Bulyovszky Dánielé, aki szintén Nógrád vármegyei nemesként lett 1705-ben a Gazdasági Tanács számvevője.

1 Mindössze egy levelet (63.) írt alá Ratiger György 1705. júniusában Ócsán.

2 II. Rákóczi Ferenc Nógrád vármegyének a fejedelem hűségére térésétől az 1705. év végéig terjedő szűk három esztendő alatt hetvenhat alkalommal adott ki levélben különféle országos, regionális, vagy csak a vármegyére vonatkozó parancsokat. Ez azt jelentette, hogy a fejedelem az 1703. október végén átállt vármegyének már az év novemberétől szinte minden hónapban küldött legalább egy levelet, de általában több, akár nyolc írott parancsot is, amely utóbbi eset 1704. áprilisában fordult elő. A kijelentés alól 1704-ben egy, 1705-ben pedig három hónap jelentett mindössze kivételt. Az 1704-es évben csak a július hónap érintett, amikor Szeged ostromához kezdtek, s a fejedelem súlyosan megbetegedett.

3 A következő esztendő szeptemberében a fejedelem a vármegyében zajló országgyűlésen vett részt személyesen, de nem adott közvetlen utasítást, s az akkori vármegyei közgyűlések is inkább az országgyűlés határozataira figyeltek.

4 Ugyanazon év utolsó két hónapjában pedig a fejedelem az Erdélyben folyó hadműveletekre felügyelt, s ezért még október 25-én kelt levelében (75.) Bercsényi Miklósra bízta visszatéréséig a hadi ügyek intézését, de ez nem akadályozta meg őt abban, hogy ez után is küldjön írásban még egy parancsot a vármegyének. A levelek keletkezési helye a fejedelem mindenkori táborhelyei voltak, természetesen ennek megfelelően nyomon követhető a fejedelem tartózkodási helyének változása is. A kezdő esztendőben a tokaji táborból írt leveleket Rákóczi, majd 1704 tavaszán Miskolcról Egerbe vonult, miközben érintette Mezőkövesdet és Gyöngyöst. A katonai év májusi kezdetekor délre fordult Jászberényt, Donaordast, Soltot érintve. Az augusztus Szegednél találta, majd a hónap végén Gyöngyösre indult. Az 1704. októberétől 1705. márciusáig terjedő időszakban elsősorban a Duna fölötti részeken tartózko1 Köpeczi-R. Várkonyi, 2004. 673,682, 696, 698. 2 A Nagy Iván másolatában szereplő Ratiger György elképzelhető, hogy azonos Ráttkay (Ráti) Györggyel. 3 Köpeczi-R. Várkonyi, 2004. 205-206. 4 NML

IV. l/a. 11. köt. Protocollum Congregationis Neogradiensis 1705-1708. 94-100. 7