Szirácsik Éva: A nemes vármegyének kezéhez… II. Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk I. 1703–1705 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 44. (Salgótarján, 2004)

A forrásközlésről

július 20-án került a vármegye nemesi közgyűlése elé, ahol megparancsolták a szolgabíróknak, hogy a fejedelmi levelet hirdessék ki a járásaikban. Az országgyűlés összehívásával kapcsolatos következő fejedelmi levél (71.) Nyitrán, 1705. augusztus 19-én kelt, amelyben utalt arra, hogy korábban Rákos mezejére hívta össze az országgyűlést, amiért a vármegyéket Szécsényhez, vagy Lévához irányította a további utasításig. A jelen levélben megparancsolta a vármegyéknek, hogy induljanak Szécsénybe, s a megjelenést ne mulasszák el. Az újabb meghívót az augusztus 25-ei közgyűlésen megjegyzés nélkül ismertették. 11, A hűségeskü A szécsényi országgyűlésen elhatározták a szövetkezett rendek, hogy II. Rákóczi Ferencet 1705. szeptember 18-án „a haza szabadságáért összeszövetkezett magyarok vezérlő fejedelmének" nyilvánítják, s hűséget fogadnak neki. Egy bizottság megállapította az eskü szövegét, amelyben egyaránt hűséget esküdtek a szövetségnek és a fejedelemnek. E hűségesküt Ráday Pál olvasta fel, s szeptember 19-én többek közt olyan Nógrád vármegyei nemesek írták alá, mint Forgách Simon, Török András, Kántor István, Ebeczky István és Ádám, Kajali Pál, vagy a vármegyében birtokos Vay Ádám.

1 A vezérlő fejedelemmé választott II. Rákóczi Ferenc 1705. október 14-én (74.) írt levelében kérte, hogy a vármegye a hűségeskü jegyzékét küldje el Bercsényi Miklósnak. A parancs az október 29-ei nemesi közgyűlés elé került, ahol azt megjegyzés nélkül ismertették. Összegzés II. Rákóczi Ferenc 1703. november 11-e és 1705. október 31-e között hetvenhat alkalommal intézett levelet Nógrád vármegyéhez. Ezek az írások a fejedelem és a vármegye nemesi közgyűlésének hivatalos és közvetlen kapcsolattartását szolgálták. A levelekben nem csupán Rákóczi parancsait és rendelkezéseit találhatjuk, hanem olykor azt is, hogy a vármegye véleményét kérte valamilyen országos kérdést illetően. Noha az utasítások nem kizárólag Nógrád vármegyére vonatkoztak, hanem akadt köztük országos érvényű is, mégis jól ábrázolják a vármegye feladatait és problémáit a Rákócziszabadságharc idején. A parancsok igen sokrétűek voltak a posta és a hadsereg felállításától a hadsereg ellátásán, a vármegyei tisztújításon át egészen a béketárgyalások kérdéséig, vagy akár a káromkodás tiltásáig. A fejedelem levélben közölt utasításait a vármegye nemesi közgyűlése tárgyalta. Jóllehet a nógrádi nemesek igen vonakodva álltak át a császári olißorovszky, 1911. 44