Szirácsik Éva: A nemes vármegyének kezéhez… II. Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk I. 1703–1705 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 44. (Salgótarján, 2004)

Bevezetés

aljegyzőt azzal bízták meg, hogy ismertesse a vármegye fizetésképtelenségét, s kérdezze meg a fejedelmet, hogy a császári oldalon lévő földbirtokosok elkobzott birtokai után beszedhető-e az adó. A fejedelem december 15én kelt (3.) levelében mindezen megkeresésre utalt, s megengedte az elkobzott birtokok után is a pénzbeszedést, hogy Nógrád vármegye az ország szolgálata mellett jelentkező sokféle szükségleteit a porcióbeli hátralékból pótolhassa, hogy az adófizetőket ez alkalommal megnyugtassák. Bár a későbbiekben más módon kívánta orvosolni az ilyen hátralékokat, ekkor azonban a vármegye a porták szerint bizonyos felosztást és rendelkezést tehetett. A többi kérdést illetően a vármegyei követ adott szóbeli jelentést. A vármegye december 29-én tartott közgyűlésén úgy reagált a fejedelem válaszára, hogy felhatalmazta Gellén György adószedőt a földbirtokok után járó hátralék beszedésére, amely határozatot a szolgabíráknak is ki kellett hirdetniük, illetve elhatározták, hogy Waisz Györgytől kölcsönt vesznek fel, amit majd az adószedő által beszedett hátralékból terveztek kifizetni. A fejedelem azonban beleszólhatott a vármegyei adófölosztásba is, ilyen ügyről szólt az 1704. augusztus 13-én kelt levél (32.). Osztroluczky János korábban Hatvanhoz foglalt birtokainak fegyverváltságát a bécsi udvar elengedte, mindezek ellenére Nógrád vármegye ennek az összegnek egy részét be akarta tőle szedni. Mivel a vármegye a bécsi udvarral nem egyezett meg, és nem is fizetett, ezért II. Rákóczi Ferenc utasította a vármegyét, hogy az igazságosságra való tekintettel az Osztroluczkyra rótt összeget ne szedje be. A szeptember 11-ei nemesi közgyűlés elhatározta, hogy értesíti az ellenkezéséről a fejedelmet, hiszen az Udvari Kamara önkényesen mentesítette Osztroluczky Jánost a fegyverváltság alól, míg a többi birtokos azt befizette. Nem csupán a császári oldalon állók elkobzott birtokai utáni adóbeszedés vethetett fel kérdéseket, hanem az is, hogy a vármegye területét érintő hadászati tevékenységek során az adófizető porták egy része elpusztult. Balogh Mihály, a vármegye követe 1704-ben előadta, hogy azelőtt három évvel Nógrád vármegyében a budai kormányszék 109,5 portát állapított meg, ahogyan Darvas Ferencnél és Mihálynál, illetve másoknál is szerepelt. A vármegye Turopolya, Felsőtiszovnyik és Poltár nevű falvainak nagy részét tűz pusztította el, a gabonájuk is jobbára elégett, a helyiek még a saját ellátásukat sem tudták megoldani. Kérték tehát a fejedelmet, hogy az említett települések adóját engedje el addig, amíg a falvakat helyre nem állítják. A fejedelem azonban 1704. december 14-én (43.) azt válaszolta, hogy az országgyűlésen fogják újra meghatározni az adóköteles porták számát a többi vármegyének is. Rákóczi még 1705. tavaszán elrendelte a jobbágyporták új összeírását, amely munkát 1705. júliusában kezdték el.

1 A fejedelem már Szerencsen tartózkodott, amikor kiadta 1705. október 14-ei keltezésű (74.) 1 Leblancné, 1976. 77. 29