Szirácsik Éva: A nemes vármegyének kezéhez… II. Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk I. 1703–1705 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 44. (Salgótarján, 2004)

Bevezetés

A parasztkatonák körében megfigyelhető ellenállás ellenére a nemesség táborba küldése a portális hajdúságnál később, s sokkal nehezebben ment végbe. II. Rákóczi Ferenc 1704. március 7-én (14.) az ország érdekében utasította a vármegyét hogy minden halogatás nélkül állítson föl minél nagyobb számú lovas sereget, amely ne zsoldosokból, hanem személyes felkelőkből álljon, a lovasok pedig vonuljanak oda, ahol éppen a fejedelem tábora van. A levelét a március 17-ei nemesi közgyűlésen minden megjegyzés nélkül ismertették. A fejedelem 1704. március 30-án (16.) is úgy gondolta, hogy a rác ellenség gyülekezése miatt az ország érdeke azt kívánja, hogy Nógrád vármegye, ha nemesi szabadságát szereti, s az ellenségtől magát és javait meg kívánja oltalmazni, saját hatáskörében rendelkezzen arról, hogy tagjai minél nagyobb számban, minél jobban felszerelve felkeljenek, s nyolc nap alatt Rákóczi táborába vonuljanak. Az április 9-én tartott nemesi közgyűlésen felolvasták ezt a parancsot, de addigra odaért a következő, április 4-én kelt, hasonló tárgyú fejedelmi levél (17.), s csak az utóbbi parancs tárgyalását jegyezték föl. II. Rákóczi Ferenc 1704. április 4-én utasította Nógrád vármegyét, hogy a minél nagyobb számú felkelői késlekedés nélkül menjenek a fejedelmi táborba. A közgyűlésen megjegyezték, hogy a kért katonák elindultak a táborba, s talán már meg is érkeztek oda. 1704. szeptember 3-án (34.) elrendelte, hogy a vármegye saját hatáskörében mihamarabb hirdessen általános felkelést úgy, hogy egy hét alatt minél nagyobb számú lovas és gyalogos haddal vonuljanak Szécsényhez, ahol a továbbiakról újabb fejedelmi utasítást kapnak. A szeptember 11-én tartott nemesi közgyűlés megbízta a szolgabírókat azzal, hogy szeptember 18-áig gyűjtsék össze a vármegye nemességét a szabadosokkal, s a parancsnak nem engedelmeskedőket 100 forintra büntessék meg. A vármegyei katonaság késlekedéséről a fejedelmet értesítették. Rákóczi Nógrád vármegyétől 1704. december 13-án (42.) kétszáz lovas kiállítását kérte. A december 29-ei nemesi közgyűlésen a szolgabírákat és a jegyzőt megbízták, hogy a kétszáz lovas kiállítása érdekében az 1689. évi adatok alapján osszák rá a lovasok számát a nemesi és kincstári birtokokra, amit még a következő nemesi közgyűlésen meg kívántak tárgyalni, amiről értesítették a fejedelmet. Balogh Mihály a vármegye követeként előterjesztette, hogy a nemesség nem képes egyszerre hadakozni, és pénzt kiállítani, ezért kérte a nemesség hazaküldését. A fejedelem azonban 1704. december 14-én (43.) úgy döntött, hogy a lovas hadak előzőleg meghatározott létszámához tartsa magát a vármegye, amit megerősített 1704. december 21-én (44.). II. Rákóczi Ferenc hasonló tárgyú levelet (45.) intézett Nógrád vármegyéhez 1705. január elsején, amely levél hatására január 9-én a vármegye nemesi közgyűlése lépéseket tett a parancs végrehajtása érdekében. A közgyűlés a vármegyei nemességet büntetés terhe alatt kötelezte a személyes felkelésre, ez alól csak a lovas zsoldost állító alkalmatlanok és betegek mentesültek. 25