Szirácsik Éva: A nemes vármegyének kezéhez… II. Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk I. 1703–1705 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 44. (Salgótarján, 2004)

31. II. Rákóczi Ferenc levele Nógrád vármegyéhez az elszökött hajdúknak a solti sáncba való visszaküldéséről (Szeged, 1704. augusztus 7.)

commendóm 1 alatt lévő német, s magyar tisztek tanúbizonyságot tehetnek, egyéb gyönyörűségem közöttök nincsen, hanem óránként való arczom piru­lását irántok sem verést, sem arestomot 2 nem szégyenlenek, ha szép inté­simmel, nagy hadi regula 3 szerint való büntetésemmel comperscalom 4 őket, egészen mondások az, hogy ők nem lesznek tovább, hanem csak addig az még az falukkal alkuttanak mostani alkalmatossággal penig szájon kinek ki­nek, seregrűl seregre menvin megmondottam, udgy gyűjőn, hogy nem egy hétre a vagy holnapra, hanem addig, míg az ország szolgálattyára kívánta­tik, 's nemes vármegyének az hajdúk kiállítására parancsolattya lészen az méltóságos fejedelemtül, de sem hitek, sem emberségek a hoz képest, ha az tekintetes nemes vármegye ezen dolgot meg nem orvosollya, becstelenséget vallunk vélek, mert ezek egeszén csak azt mondgyák, ök kaszálni, aratni ha­za mennek, ha az ö érdemlett béreket holnaponkint meg nem adgyák. Igaz is tekintetes nemes vármegye nagy szükségben vagyunk, az éhség egészen elgyalázza szeginyeket, egy fillérek nincsen az kin magoknak életek tengő­désire való necessariumokat 5 szereznének, azt nem írhatom, mert bizony tenger kenyeret tanálnak, az is igen drága egy máriáson 6 s 7 polturán ruhá­jok iránt penig azt írhatom tekintetes nemes vármegye n[a]g[yság]t[o]knak, 's k[e]g[yelme]t[e]knek jó lelkem ídvességire jobbjára ollyak mint az akasz­tófárul szakattak, hogy az tekintetes nemes vármegye elhitesse magával, ké­rem méltóztassék maga tagjai közül olly alkalmatos embert választani, egé­szen megmustrálván 6 őket, 's ruhájok iránt való fogyatkozásit szeginyeknek n[agy]s[á]gtok, 's k[e]g[yelme]t[e]knek eleiben terjeszthesse, tudom az te­kintetes nemes vármegye azt jól tudgya, az egésséges embernek nincsen na­gyobb nyavalyája, mint az koplalás, és ruhátlanság... Tekintetes nemes vár­megye nagy alázatossággal követem n[agy]s[á]g]t[o]kat, 's k[e]g[yelme]t[e]­ket az hajdúságnak dolgait vízsgállja meg, mellynek is dolgairúl hadnagy Gedei István uram, és Gácsi János strázsamestertűl egészen végire mehet, minemű keserűséggel illetnek ezek egészen azzal mentik magokat ök csak hetes portások, s nem hajdúk, hanem paraszt vármedgye..." (NML XIV. 3. 7. d. I köt. 190-191. o.) Nógrád vármegye 1704. június 23-án, Losoncon tartott általános nemesi közgyűlésén: „Elsőbenis olvastatik Gyürky Ferencz 7 Atyánkfiai Levele, ä ki­ben eö K[e]g[ye]lme ä Nemes Vármegjét tudositya Kapitánysága alatt való 1 vezényletem 2 börtönt 3 rendszabály 4 fenyegetem 5 szükségleteket 6 megszemlélvén 7 Gyürky Ferenc 179

Next

/
Oldalképek
Tartalom