Szirácsik Éva: A nemes vármegyének kezéhez… II. Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk I. 1703–1705 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 44. (Salgótarján, 2004)

Bevezetés

parancsáig a vármegye saját hatáskörében gondoskodjon a postamesterek, postalegények ki nem adott fizetésének rendezéséről, s a továbbiakban ennek a hiányosságnak az elkerüléséről. Azokon a helyeken, ahol az ország érdekében sűrűbbé vált a postaforgalom, ott a lovak elromoltak, ami miatt a fejedelmi megbízottak is gyalogolni kényszerültek, még ha siettek volna is, ezért a vármegyének megparancsolta az elromlott lovak lecserélését, s szükség esetén az abrak és a széna hiányának felszámolását. Ennek a levélnek a tárgyalását azonban nem jegyezték le a november 10-ei nemesi közgyűlésen. A fejedelem (57.) 1705. május 20-án tudatta Nógrád vármegyével, hogy a Hont vármegyei kiscsalomjai postaállomást a Nógrád vármegyei Érsekvadkertre kell költöztetni. A vármegyének biztosítania kellett az Ersekvadkerten lévő posta, postamester számára egy alkalmas házat a postalovak számára szükséges legelővel, kaszálóval. A vármegyében lévő hidakat, főként pedig az Ipolyon lévőket olyan állapotban kívánta tartatni, hogy azokat a posta használni tudja. A június 10-ei nemesi közgyűlésen az érsekvadkerti és a más helyen lévő posták kaszálóval való ellátását a szolgabírákra bízták, mint ahogyan azt is, hogy a vámos helyeken a földesurakkal javítassák meg a megrongálódott hidakat. Az érsekvadkerti posta felállításával kiépült az Ipolyság-Érsekvadkert-Losonc-Rimaszombat vonalon futó postaútvonal, ahol hetente kétszer, vagyis szerdán és pénteken indult útjára a posta. Az érsekvadkerti postaállomás jelentőségét növelte, hogy innen ágazott le az Erdélybe vezető postaút, amely Ácsán, Egeren és Zilahon át egészen Kolozsvárig haladt.

1 2, A követküldés A szabadságharc kezdetén még gyakori jelenség lehetett, hogy Nógrád vármegye nemesi közgyűlésének valamely tagját bízták meg azzal, hogy a vármegyei folyamodvánnyal a fejedelemhez siessen a hathatósabb ügyintézés reményében. Ez az eljárási forma már a kezdeti időktől jellemezte a vármegyét, hiszen 1703. októberében a fejedelmi csapatok elől Gács várába szorult nemesség is követeket küldött a fejedelemhez, aki ennek révén ismerte meg a későbbi belső titkárát, kancelláriai igazgatóját, Ráday Pált és Kajali Pált is, aki majd a fejedelmi seregek főhadbírájává és szenátorrá vált.

2 Az 1703. december 10-ei közgyűlésen (3.) szintén határozat született arról, hogy Szigyártó István aljegyzőt elküldik II. Rákóczi Ferenchez, hogy ismertesse a vármegye fizetésképtelenségét, s kérdezze meg a fejedelmet, hogy a császári oldalon lévő földbirtokosok elkobzott birtokai után beszedhető-e az adóhátralék. Tolvay Ferencet és Kántor Istvánt a Gyöngyösön tartózkodó fejede1 Asztalos, 2000. 280. 2 R. Várkonyi, 1976. 40. 15