A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
Iparostársadalom az iparosítás előtt - Faragó Tamás: Céhek és kézművesek Magyarországon a 17–19. században a számok tükrében
Céhek és kézművesek 85 előfeltevéseivel (prekoncepcióival) ellentétben nem tekinthető azonosnak, sőt nem is minden esetben párhuzamos egymással. Tekintettel arra, hogy mind a kézművesipar-történeti irodalom, mind a tényleges adatok azt mutatják, hogy a magyarországi kézművesipar fejlődésében erőteljesen érezhető a közvetlen, illetve közvetett német/osztrák hatás - e kérdésre később még visszatérünk - mutatóink körébe bevontuk a német anyanyelvű lakosság arányát is. (Ennek első, számszerűleg megbízható adata az 1880. évi népszámlálásból emelhető ki.) A szóban forgó négy mutató - a céhsűrűség, a kézművessűrűség 15 , a népsűrűség és a német etnikumú lakosság aránya - között összefüggés vizsgálatot (lineáris korrelációszámítást) végeztünk, melynek alapján néhány érdekes következtetés levonására lett lehetőségünk. Számításaink azt mutatják, hogy míg az első három mutató, a nép-, kézművesés céhsürüség szorosan összefügg egymással, addig a német lakosság aránya csak az önálló kézművesek sűrűségével mutat kapcsolatot, a céh-, illetve népsűrűséghez meglehetősen gyengén kapcsolódik. Számszerűleg kifejezve: a kézművesek és a népesség egy km 2-re eső száma között az összefüggés (a lineáris korreláció) kereken 0,8 erősségű, az egy km 2-re eső céhek és kézművesek között pedig 0,6. 6 Ezzel szemben a német nemzetiségű népesség aránya csak a kézművességgel mutat igen enyhe 0,3-as pozitív összefüggést, a nép- és céhsürüséggel való kapcsolata elhanyagolható mértékű, +0,1 körüli (Melléklet 6. táblázat). Ez utóbbi tény két lehetőséget is magában rejthet: a) a magyarországi kézművesipari fejlődésre gyakorolt német/osztrák hatás az 1950-1960-as évek ipartörténeti irodalmában hangsúlyozott - némileg „kurucos" - érvelésnek megfelelően tényleg nem volt meghatározó jelentőségű; b) másrészt megengedi azt a feltételezést, hogy korábban a német/osztrák hatás lehetett nagyobb mértékű, de a 19. század utolsó harmadában szerepe már másodlagos, közvetlenül alig mérhető. (A magunk részéről inkább ez utóbbi feltételezést tartjuk valószínűnek - persze csak a kézművesipar vonatkozásában.) Az összefüggések erősségének tekintetében sajátos eltéréseket tapasztalhatunk. A legerősebb a kapcsolat a népsűrűség és a kézművessürüség között. Köznapi nyelven szólva: az 1869. évi népszámlálás adatai szerint sűrűbben lakott 15 Az egyöntetűség érdekében a kézmüvessürűséget összefüggésvizsgálatukban csak a szűkebb értelemben vett Magyarország területére vonatkozóan elemeztük, a viszonyítás alapjául pedig ezúttal a területet vettük. (A népességszám eloszlásának egyenlőtlenségeit a népsűrűség mutatója tükrözi.) A területhez történő viszonyítás, a térbeliség (a mesterek egymástól és vásárlóiktól való távolsága, vagyis megtelepedésük szórtsága) figyelembevétele fontos, különösen az ország alföldi-déli területein lehet számottevő szerepe. 16 A negatív összefüggés „magyarra fordítva" azt jelenti, hogy minél kisebb az egy céhre eső terület, annál nagyobb a kézművesek sűrűsége, vagyis egy km 2-re eső számuk.
