A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban - Juliane Brandt: Vallás és társadalom a mai magyar történetírásban
68 A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban Juliane Brandt kifejlődött tartalmi és formai spektrumon belül és azon túl (népi vallásosság, hiedelemvilág) tettek fontos megállapításokat - fejlődési modelleket viszont egyelőre csak kisebb mértékben dolgoztak ki. 11 Ide sorolnám az országos áttekintést nyújtó, egyes korszakokkal foglalkozó müvek mellett azokat a helytörténeti vagy regionális vonatkozású müveket, cikkeket, szociográfiákat is, amelyek vallási szokásokat és adottságokat is tárgyalnak. Ugyancsak ide tartoznak a vallási egyletekről illetve egyes egyházak által támogatott, kezdeményezett, egyes csoportok igényeire szabott vagy szociálpolitikai motivációval fellépő egyletekről (pl. legényegyletekrőljótékonysági egyletekről stb.) szóló tanulmányok. 4. A kutatási előtt álló feladatok és lehetőségek Az, hogy az újkor, különösen a modern kor eleje óta a vallástörténet a társadalomtörténészek számára elveszti érdekességét és jelentőségét, egyáltalán nem specifikusan magyar jelenség. Ez a helyzet Németországban is: Schieder leszögezi 1993-ban: „Még mindig nem lehet elmondani, hogy a vallástörténet Németországban integrálva lenne a modern társadalomtörténet-írásba." 12 Pedig legkésőbb ebben a korban egy sor megoldatlan kérdés jelenik meg, amelyek közül néhány a korábbi időkbe vezet vissza. Ha Európa régióinak lényeges meghatározóit keressük, Szűcs Jenő is, mások is a vallási tényezők jelentőségére is utalnak. A folyamat kezdeteiből valószínűleg már nem lehet sokat rekonstruálni, az időben előre haladva azonban érdemes lenne belemenni újabb kísérletekbe. 1. Még arról is, hogy tulajdonképpen ki volt katolikus, protestáns, vagy az egyik-másik felekezet tagja, a szisztematikus statisztikák kora előtti időkről nagyon keveset tudunk, és még a dualista kor statisztikái is vagy csak nagyon általános, vagy szisztematikájában nagyon korhoz kötött képet adnak. Hogy például egy régióban vagy országos átlagban melyik felekezet hívei az egyes szakmákban és hivatalokban milyen arányban voltak képviselve, és ezek időben miként változtak - még fel kellene tárni, ami nem kevés munka, de megérdemelné a fáradságot. 11 Az irodalomról a Magyar Néprajz idevágó kötetének tanulmányai adnak áttekintést (DÖMÖTÖR T. 1990.) A bennük közölt irodalom megállapításai, adatai miatt tanulságos: KOSA L. 1983.; KÓSAL. 1993. 12 SCHIEDER, W. 1993. Schieder szintén a németországi társadalomtörténeti vallástörténetírás viszonylagos lemaradását konstatálja, Angliáéhoz, Franciaországéhoz és az Egyesült Államokéhoz képest.
